Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés elnöke (a Hír TV-nek adott, majd a kínos bakitól megszabadított interjújában), hogy Charles Gati, az Amerikában élő magyar származású politológus- és történészprofesszor már 2010 után kijelentette, hogy a magyar kormányt meg kell buktatni; és bár ő „hivatalosan nem része az amerikai külügyi előkészítő apparátusnak, azonban informálisan nagyon bensőséges viszonyt ápol a Clinton-adminisztráció tagjaival, így a ma hivatalban lévő külügyminiszter asszonnyal is, ezért amit ő ott megfogalmazott egyfajta informális fenyegetésként, azt most az amerikai külügyminisztérium hivatalos vagy félhivatalos politikájává teszi”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Gati soha nem tett olyan kijelentést, hogy a magyar kormányt meg kell buktatni, Clinton asszony – mint tudjuk – már másfél éve nem külügyminiszter, maga Gati pedig a Klubrádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy még csak nem is találkozott vele soha. De ha ez mind nem volna elég, elképesztő naivitás vagy felháborítóan hazug vádaskodás annak feltételezése, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját egy magyar ügyekben jól tájékozott professzor alakítja. Hát az új közellenség, Goodfriend ügyvivő, a budapesti amerikai nagykövetség, a CIA, az itt dolgozó több száz amerikai üzletember, valamint Bástya elvtárs már nem is számít? Vagy Charles Gati az új Superman.

Azt állítja Bencsik András,
a Demokrata című hetilap főszerkesztője (jegyzetében), hogy új Békemenetre lesz szükség a mostani magyar berendezkedés megvédésére, mert az Egyesült Államok hatalmi manipulációkkal igyekszik megbuktatni az Orbán-kormányt, holott azt „történelmi jelentőségű beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az a kormány, amelyet sem most, sem később nem lehet leváltani, nem történelmileg, hanem hatalmilag van beágyazva. Az olyan rendszert ugyanis, amelyet később sem lehet leváltani, diktatúrának hívják. Nem én mondtam...

Azt állítja Orbán Viktor
(a Siemens oktatási központjának átadása alkalmából), hogy az ő nagyszüleinek generációja még arra biztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak szakmát, mert akkor lesz belőlük ember, „a szocializmusban azonban már egy másik nóta járta, mivel akkor a szülők és a tanárok azzal ijesztgették az iskolában gyengén teljesítő gyerekeket, hogy ha nem tanulnak, akkor elmehetnek gyári munkásnak”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a szocializmusban nem ez a nóta járta, már csak azért sem, mert minden nótában és párthatározatban a munkásosztály szerepelt vezető erőként, az értelmiség legföljebb vele szövetségesnek számított. A miniszterelnök történelmi helyzetképe azonban azért is téves, mert a felsőfokú iskolai végzettségűek száma 1980-ban csupán 6,5 százalék volt a magyar társadalomban, vagyis a gyerekek 93,5 százalékát ezek szerint hiába ijesztgették. Persze voltak, akik megijedtek: Orbán Viktor például annyira, hogy egészen az egyetemig szaladt.
Azt állítja a kormányfő
(a választásokat értékelő beszédében), hogy a 2010-es 550 ezerrel szemben ma csak 178 ezer olyan ember van, aki munka híján jövedelempótló támogatásból él.

Ezzel szemben a tény az,
hogy 2010-ben nem 550 ezer, hanem annak mindössze a fele, 270 ezer ember szorult jövedelempótlónak nevezett támogatásokra (ráadásul ez a szám 2011-re 325 ezerre nőtt). Ebből a 270 ezerből úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatást 174 ezren kaptak, és ez a szám a következő évben 210 ezerre, majd 2012-ben 236 ezerre emelkedett. Lehet persze, hogy Orbán ismeri már a legfrissebb statisztikákat is, így a 236 ezerből mostanra valóban csak 178 ezer maradt, de ez még mindig több, mint 2010-ben volt. Miniszterelnöki számológép újraindul.

Azt is állítja Orbán Viktor
(Brüsszelben magyar újságíróknak az amerikai kormány beutazási tilalmi listájáról), hogy a magyar hatóságok csak azután tudnak lépni, ha az amerikaiak átadják nekünk az információikat. „Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy eljárást alapos gyanú alapján lehet indítani, ami nem bizonyosság és pláne nem bizonyíték, csupán erős valószínűség. Márpedig erős valószínűségre utal, ha magyar kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból, úgyhogy ennek nyomán a magyar hatóságok is kezdhetnek vizsgálatot. Sőt kezdeniük is kellene. A magyar törvények felhatalmazzák a miniszterelnököt arra, hogy megkérdezze vezető kormánytisztviselőktől, valóban érintettek-e az ügyben. És ha igen, az ügyészség dolga a bizonyítékok gyűjtése. Jogállamban.