Hogy mi van?

Azt állítja ORBÁN VIKTOR
miniszterelnök (a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének megnyitóján), hogy bár a magyarok nem rendelkeznek nukleáris arzenállal, ha nincsenek magyar tudósok, másnak sem lenne.

Ezzel szemben a tény az,
hogy már hogyne lenne: az atombomba kifejlesztésére indított amerikai Manhattan-terv irányítója (a nem magyar) Robert Oppenheimer volt, és Szilárd León, Wigner Jenőn, valamint Teller Edén kívül olyan világhírű tudósok vettek benne részt, mint Enrico Fermi vagy Niels Bohr. Ráadásul az amerikai projekt válasz volt arra, hogy 1939-ben két német tudós fedezte fel a maghasadást, a náci Németország pedig hozzákezdett a nukleáris fegyver létrehozásához. A kérdés tehát nem az volt, lesz-e atombomba, hanem az, hogy mikor és kinek lesz először. Új, miniszterelnöki tudománytörténetet előadni magyar tudósoknak az Akadémián enyhén szólva merészség.

Azt is állítja A KORMÁNYFŐ
(ugyanott), hogy a nyílt és háttérhatalmak olyan rendszert építettek föl, amely az agyelszívást szolgálja.

Ezzel szemben a tény az,
hogy ehhez nem kell sem nyílt, sem háttérhatalom (nevezzük magyarul vagy orbánul Sorosnak), csupán nagyobb gazdasági fejlettség és gazdagság. Ahol ugyanis a kutatást jobban meg tudják fizetni és bőkezűbben tudják finanszírozni, oda nyilván szívesen megy a tudósok jelentős része. Na, ez a „háttér”.

Azt állítja SZiJJÁRTÓ PÉTER
külgazdasági és külügyminiszter (az M1 kormánytévében), hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke.

Ezzel szemben a tény az,
hogy bár ilyen rangsorokat nem szoktak összeállítani, azért Surányi György biztosan jobb elnöke volt a Nemzeti Banknak, tevékenységéhez ugyanis három alapvető és egyben kedvező változás kötődik. Az egyik, hogy 1995-höz képest, amikor elnök lett, 2001-re, amikor távoznia kellett, a magyar államadósság aránya a GDP-hez képest 85 százalékról 55 százalékra csökkent, míg Matolcsy miniszterségének és bankelnökségének hat éve alatt a 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlása ellenére 80,5 százalékról csak 76 százalékra. Surányi idején a 30 százalékos infláció 9 százalékra esett vissza, 2010-től mostanáig 4,7 százalékról nullára úgy, hogy közben egész Európában is megszűnt az áremelkedés. Végül Surányi elnökségének végére konvertibilissé és stabilan erőssé vált a forint, Matolcsynál meg a konvertibilis forint évi 2-3 százalékot veszít az értékéből az euróval szemben. Szijjártó úr, gazdaságtörténetből pótvizsga!

Azt állítja DUNAI MÓNIKA, a FIDESZ SZÓViVŐJE
(sajtótájékoztatóján), hogy a szocialisták kormányzásuk alatt nemhogy csökkentették volna a lakásépítés áfáját, hanem még a duplájára is emelték.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem emelték a duplájára, hanem 2006-ban az áfa általános kulcsát 20-ról 25-re vitték föl, ami ugyebár nem 100, hanem csak 25 százalékos növekedés. Ezen aztán a második Orbán-kormány annyira felháborodott, hogy a 25 százalékos áfát 27-re emelte. Nyilván Gyurcsány aknamunkájának eredményeként.