Súlyos hiba a TASZ szerint, hogy a Kúria nem vette figyelembe a Tiborcz-ítélet sajtószabadságra való hatását
Nem vette figyelembe a Kúria, hogy döntésének milyen szélesebb társadalmi hatása van, mivel jár az a sajtószabadságra nézve a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint. A Kúria ugyanis ma azt mondta ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István nem tekinthető közszereplőnek, a sajtónak pedig különös gonddal kell eljárnia, ha az ő ügyeivel foglalkozik, arcképét mutatja, vagy nyilatkozatait közli.
Az ügy előzménye, hogy a Hír TV Célpont című műsorának egyik 2016-os adásában a miniszterelnök vejének cégbirodalmához kerülő kastélyokkal foglalkoztak. A műemléki védettségű épületek magáncégekhez kerülése önmagában közérdek, az pedig különös súlyt ad ennek, ha Orbán Viktor kormányfő családja gyarapodik. A Hír TV stábja felkereste Tiborcz cégének irodáját, a vállalkozót az utcán meg is szólaltatták. Szűkszavúan nyilatkozott a csatornának, érdemi információ nélkül.
Tiborcz IstvánA Kúria mai ítélete viszont nagyon megnehezítheti a sajtó működését Magyarországon. Azt, hogy az etikai szabályok betartása mellett hitelesen tájékoztasson közérdekű ügyekben.
Dojcsák Dalma, a TASZ munkatársa, a Politikai Szabadságjogi Projekt vezetője az ügyben azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy nincs törvényi definíciója annak, ki a közéleti szereplő. A gyakorlat pedig nagyon esetleges abban, ki minősül annak. A jogszabály ráadásul nyilvános közéleti szereplésről beszél, amelynek során valakinek el kell viselnie, hogy felvétel készül róla. A konkrét eset, a Hír TV videója nem egy nyilvános közéleti szereplésen készült.
– A TASZ álláspontja szerint azonban az ilyen esetekben nem azt kell vizsgálni elsősorban, hogy ki a közéleti szereplő, hanem hogy közügyről tudósít-e a sajtó. Amennyiben közügyről tudósít, akkor sokkal szélesebb jogok illetik meg. Akik pedig közügyekkel kapcsolatban megnyilvánulnak, azoknak el kell tűrniük, hogy a róluk készült kép- és hangfelvételeket nyilvánosságra hozzák az engedélyük nélkül
– mondta a jogász.
A TASZ-nak jogi szakvéleménye alapján az a kérdés, a riportban vizsgált téma olyan fontosságú közügy-e, amely igazolja, hogy Tiborcz Istvánról engedélye nélkül felvételeket készítsenek.
– Ezt kellett volna mérlegelnie a bíróságnak, de tudomásom szerint nem tette. Leragadt ott, hogy Tiborcz István nem közszereplő
– tette hozzá Dojcsák Dalma.
Álláspontja szerint az nem feltétlenül baj, hogy esetleges a közszereplői státusz. A bírósági gyakorlat ugyanis sok mindent ki tud munkálni, a jogszabályok nem tudnak minden élethelyzetet lefedni.
– Magyarországon a polgári jogban uralkodó az a szemlélet, hogy az emberek magánszféráját erős védelem illeti meg, miközben a magánszféra fogalmát kiterjesztően értelmezik a bíróságok. A bíróság úgy döntött, hogy Tiborcz István rögtönzött utcai interjúja nem minősül a közszférába tartozó kérdésnek, hanem a magánszférájának a része. A magánszférájában valakiről felvételt készíteni csak az engedélyével lehet. Ez a jogértelmezés figyelmen kívül hagyja Tiborcz politikai helyzetét és a sajtó demokratikus funkcióját, ami nem egy cizellált jogértelmezés
– jegyezte meg a jogvédő.
Tiborcz pedig nem adott engedélyt a felvételekre. Azzal viszont nem foglalkozott a Kúria, hogy az újságírók milyen etikai szabályok mellett, és milyen közéleti cél megvalósítása érdekében készítették az interjút. Azzal sem foglalkozik az ítélet, hogy milyen hatása van a sajtószabadságra.
– Miközben a Kúrián olyan bírók dolgoznak, akik rendszerint értik a sajtó működését, mégsem veszik figyelembe, hogy milyen további hatásai vannak az ilyen döntéseiknek a sajtószabadságra. Ez pedig egy súlyos hiba, mert komoly hosszútávú hatása van az ilyen ítéleteknek a sajtó mindennapi működésére
– állapította meg Dojcsák Dalma.
Véleménye szerint, ha ez az ügy további fórumokra jut, az Alkotmánybíróságra vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, akkor ezek a bírói fórumok már nagyobb figyelmet szentelnek majd a döntés hosszútávú következményeinek.
A jogvédők szerint a személyiségi jogok védelme nagyon fontos részét képezik a jogrendszernek, de a sajtószabadság garantálása is legalább ilyen fontos.
