Határozatképtelen volt az ellenzék által összehívott rendkívüli ülés az Országgyűlésben

Határozatképtelen volt hétfőn az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülése. Az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kezelését célzó, szerintük elégtelen kormányzati intézkedéseket vitatták volna meg, a Fidesz-KDNP azonban előre jelezte, nem vesz részt az ülésen, mert azt „politikai blöffnek” tartja. Az ülésen a kormány sem képviseltette magát.

Párbeszéd: A kormány magasról tesz az emberek problémáira

Szabó Tímea (Párbeszéd) elmondta, azért kezdeményezték a rendkívüli ülést, hogy a kormány számot adjon a járványkezelésről, arról a „káoszról”, amit okozott. Úgy értékelt: a Fidesz-KDNP-s képviselők távolmaradása azt jelenti, a kormány „magasról tesz” emberek millióinak problémáira. Kitért a tavalyi halálozási statisztikákra, elmondva azt, hogy év végén 3300 emberrel többen haltak meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a kormány vagy csalt a statisztikákban, vagy ezek az emberek azért haltak meg, mert összeomlott az egészségügy, és nem kapták meg a megfelelő ellátást - mondta.

Szerinte a 3600 milliárd forint gazdaságvédelemre fordított összeg 76 százalékát „ellopta a kormány”, ez a Fidesz oligarcháihoz vándorolt. Az Orbán-kormány egy bűnbanda, ahol a fékezhetetlen lopás az úr - vélekedett.

LMP: A kormány saját haverjainak oszt támogatást

Csárdi Antal (LMP) szerint Magyarország megállíthatatlanul sodródik a katasztrófa felé, és a kormány nem tesz ez ellen semmit. A kormány a válság közepén sem csinál mást, mint a saját haverjainak és a hozzá közel álló érdekcsoportoknak oszt támogatásokat, míg a valóban rászorulók nem kapnak támogatást - mondta. Hozzátette: az érdemi segítségre lenne lehetőség és forrás, rendes bértámogatás kellene, amelyet nem utólag fizetnek ki. Sürgette a munkanélküli segély időtartamának és összegének emelését is.

Szerinte a kormány eddig alig néhány milliárdot szánt bértámogatásra, annak elérhetősége pedig minimális. Volt pénz a Groupama Aréna korszerűsítésére, a sportlétesítmények fejlesztésére, Mészáros Lőrinc hoteljeinek támogatására - sorolta. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a kivéreztetett turisztikai vállalkozásokat fel fogják vásárolni közpénzből a kormányhoz közel álló üzleti körök.

DK: Orbán Viktor eladósította az országot és nem volt válságkezelés

Vadai Ágnes (DK) közölte: a magyar kormány nem felelős a járvány kitöréséért, de felelős azért, ami az országban történik. A vendéglátás és a turizmus területén dolgozók abban reménykednek, hogy kinyithatnak, mert „ez a teszetosza, életképtelen” kormány 2020 márciusa óta nem segít nekik - mondta.

Ő is azon a véleményen volt, hogy a most tönkremenő vendéglátóhelyeket majd „a saját lábon álló királyi család” szerzi meg nyomott áron.     

Szerinte Orbán Viktor hétezer milliárd forinttal eladósította az országot és nem volt közben válságkezelés. Oda kell állni az emberek elé és azt mondani: Orbán Viktor egy bukott miniszterelnök, akit maga alá temetett a járvány és a válság - mondta. Hozzátette: a kormánynak azt is be kell ismernie, hogy amikor története során először valós kihívással szembesült, akkor úgy omlott össze, mint „a magyar konzervatív kereszténydemokrácia Szájer József brüsszeli ereszcsatornáján”.

MSZP: A vírus ellen kell harcolni, nem a vendéglátósok ellen

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: a Fidesz szájából „ordas hazugság” a kormányzati plakátkampány szövege, miszerint „minden élet számít”, mert valójában nem számítanak az idősek, a munkanélküliek, a minimálbérből élők, a vendéglátósok, a szociális ágazatban és a turizmusban dolgozók, de a fővárosban és a nem fideszes vezetésű településeken élők sem.

Úgy vélte: ha a Fidesz-rezsimnek minden élet számítana, akkor nem hagyták volna ősszel berobbanni a járványt. Bírálta a kormányt, amiért űrkutatásra, vadászkiállításra és stadionépítésre adott pénzt, de az álláskeresési támogatás növelésére, a 100 százalékos táppénzre, a családi pótlék megduplázására és a nyugdíjak felzárkóztatására nem.

Arra szólította fel a kormányt, hogy fizesse ki a túléléshez szükséges támogatást a vendéglátó szektornak. „A vírus ellen kell harcolni, nem a kocsmáros, a pincér, meg a szakács ellen” - fogalmazott.

Jobbik: Most még megúszhatják a vizsgálóbizottságokat, de 2022-ben választ kell adni

Lukács László György (Jobbik) a kormánypárti képviselőket bírálta, amiért nem vesznek részt az ülésen. Hangsúlyozta: az ellenzék három fontos témakörben akart vizsgálóbizottságot létrehozni, hogy a kormánynak feltehessék azokat a gazdasági és járványügyi kérdéseket, amelyekre nem válaszol. Miért nincsen 80 százalékos bérkompenzáció, mennyit költöttek a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, hogy lehet, hogy arab milliárdosnak is jutott kormányzati támogatás? - sorolta. Szerinte a kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia az oltás költségeit, és járványügyi kérdéseket is tisztáznia kellene, hiszen 2020 az elmúlt 20 év legsúlyosabb halálozási mutatóját hozta. A kormánypártiak most még megúszhatják a vizsgálóbizottságokat, de 2022-ben eljön az idő, amikor választ kell adni - hangsúlyozta.    

Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Szabó Tímea (Párbeszéd) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkeresés érkezett a bíróságtól becsületsértés miatt indított magánvádas ügyben, Simonka György (Fidesz) esetében pedig a legfőbb ügyésztől érkezett ilyen kérés vesztegetési közvádas ügyben, ezeket a mentelmi bizottság vizsgálja.

Az elnök a napirendről történő szavazáskor megállapította, hogy a parlament határozatképtelen, majd - miután a képviselők Balczó Zoltán (Jobbik) ügyrendi javaslatára felállással emlékeztek meg Pánczél Gyula elhunyt MDF-es országgyűlési képviselőről - bezárta az ülést.