Hadházy Ákos: Ha a kormány marad, az egyértelműen közös ellenzéki felelősség
– Két ellentétes stratégia rajzolódott ki az LMP kampányában, az egyik szerint több visszalépés is elképzelhető lett volna, ez inkább az ön nevéhez fűződött, míg a másik társelnök, Szél Bernadett még olyan körzetekben sem engedett, ahol egy LMP-s egykori tanácsadó, Mellár Tamás volt az ellenzék független jelöltje. Ez okozott feszültséget?
– Nem. A társelnökök között nem volt feszültség. Lehetséges, hogy a kommunikációnkban ez picit máshogy tűnt, nem vagyunk egyformák. Ha egyformán beszélnénk mindenről, akkor felesleges lenne a két társelnök. A cél viszont azonos volt, mindketten egyértelműen arra gondoltunk, hogy fontos lett volna egy széles körű együttműködés a pártok között. Ha ez létrejött volna, unalmas lenne ez a mai este, mert akkor nem nagyon lenne kérdéses, mi az eredmény.
– Lehet, hogy a tétovázást az is okozta, hogy túl későn érkezett a hódmezővásárhelyi eredmény? Egészen addig ugyanis, mintha nemigen hittek volna a pártok abban, hogy ebben a Fidesz által saját maga számára legyártott, számos elemében csalásgyanús elemekkel telerakott választási törvény alkalmas arra, hogy az ellenzék kerekedjen felül.
– Igen! Hódmezővásárhelyig mindenki azokat a méréseket látta, hogy 50 százalék felett van a Fidesz támogatottsága. Ebben az esetben minek koordinálni? Ebben az esetben teljesen felesleges ez az egész, a koordinációnak inkább hátrányai lehetnek egy adott pártra nézve. Hiszen a választó emiatt akár meg is haragudhat az együttműködések miatt. Hódmezővásárhely azt mutatta meg, hogy valójában az emberek többsége, hatvan százaléka inkább el akarja a Fideszt küldeni, ebben az esetben viszont az együttműködés lehetősége vagy kényszere értelmet nyerhetett. Meglátjuk, milyen következményei lesznek ennek. Ha a kormány megmarad, az egyértelműen közös ellenzéki felelősség.
– A magas részvételi arány kedvezhet is a kisebb pártoknak, de fordítva is elképzelhető, vagyis az, hogy rontja az eredményeiket. Ez a választás annak a tesztje, hogy 8 év kormányzás után van-e még a Fidesznek mozgósítható tartaléka, vagy elérte növekedésének maximumát. Ön szerint van még tartaléka a Fidesznek?
– Azt érzem, bár nem vagyok választási matematikus, hogy a magas részvétel nekünk kedvez. A Kubatov-féle, egyébként Amerikából importált módszer – vagyis az, hogy be kell azonosítani az embereket, tudni kell róluk, ki-kinek a szavazója – csak akkor működik, ha van elég aktivista, aki személyesen felkeresse az embereket és elvigye őket szavazni. Ez az aktivistaszám már 2014-ben sem volt meg a Fidesznek, most sem hiszem, hogy megvan.
– Az utolsó pillanatokban történtek visszalépések számos helyen. Az Ön javára is például. Voltak szavazókörök, ahol ez komoly feszültséget okozott, mert rossz nevet húztak le, vagy nem húzták le azt, akit kellett volna a szavazólapról. Nem zavarta ez meg a kormányváltást akaró szavazókat?
– Meglátjuk. Ha hamarabb történik mindez, annak is meglettek volna a kockázatai, mert akkor a kormánysajtó, ami ma az emberek nagy tömegeit éri el, megpróbálta volna heccelni az embereket emiatt.
– Önnek erről elég kemény tapasztalatai vannak.
– Azért is mentek nekem, mert tudták, hogy komolyan gondoljuk, ahogy Szél Bernadett is komolyan gondolta, hogy egy széles együttműködést össze lehetne hozni. Ez az utolsó pillanatban történt, ez most már a múlt, ez így történt, én örültem volna, ha több ilyen megegyezés van, meglátjuk, hogy elég volt-e a nagy részvétel, hogy kiküszöbölje ezt a kudarcát az ellenzéknek.
