Ha nem a közszférában vagy, vesztettél!
Amit szakértők már régóta mondanak, most már a kormány is elismeri: a magánszférát fogja legjobban sújtani a recesszió, ott akár százezres elbocsátásra is számítani lehet. A közszférában a bércsökkentéssel meg tudják védeni a munkahelyeket, de a gazdaság egészében csak fejlesztési programokkal lehetne lassítani a munkanélküliség növekedését, erre azonban kevés a pénz. Ezért mától legalább az uniós pályázatok feltételein könnyítenek.
A szerdai kormányülés fő témája ismét a válsággal kapcsolatos intézkedés-csomag volt. Az azt követő sajtóértekezleten a miniszterelnök arról beszélt, hogy becslésük szerint a recesszió hatására 50-100 ezer munkahely szűnhet meg hazánkban, alapvetően a magángazdaságban. A kormány ezzel a 2009-es tervben feltételezetteknél közelebb került az elemzői prognózisokhoz, amelyek lényegében egyöntetűen legalább százezer új munkanélkülivel számolnak. Ez az adat nem tűnik eltúlzottnak, mert a valódi recesszió még el sem kezdődött, de az elmúlt hetekben már eddig is mintegy húszezer állás megszüntetését jelentették be.
Gyurcsány Ferenc szerint a munkanélküliek egy részét a közfoglalkoztatásban igyekeznek alkalmazni, ennek révén hozzávetőleg 50-90 ezer munkahelyet tud teremteni az állam. Ebből 25-30 ezer már az idei közfoglalkoztatásban is szerepelt, és ehhez jön hozzá 50-60 ezer fő, akiknek a foglalkoztatását a szociális törvény hétfőn elfogadott változtatása teszi lehetővé. Ennek szépséghibája az, hogy nem feltétlenül a munkájukat most elvesztők lesznek a kedvezményezettek, hanem azok, akik már huzamosabb ideje segélyen élnek. A törvénymódosítás lényege ugyanis az, hogy a segélykeret egy részét fordíthatják a közmunkák támogatására.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyben a versenyszférában dolgozók vannak, védelmet csak a közszférában dolgozóknak tud adni az állam. Ennek persze az az ára, hogy jövedelmük reálértéken csökkenni fog jövőre. Ezt az érdekképviseletek nem akarják elfogadni és sztrájkkal fenyegetődznek. Érdekes paradoxon, hogy éppen azok tiltakoznak és sztrájkolnak, akiket a lehetőségekhez képest a kormány is védeni igyekszik, miközben a legkiszolgáltatottabbak tehetetlenül figyelik, hogy cégük kényszerűségből az utcára teszi őket. A kormány akkor járna el mind gazdasági, mind szociális szempontból helyesen, ha a közalkalmazottaknak adandó további engedmények helyett a magánszférát élénkítő programokra szánna több pénzt.
Ez utóbbi irányba tett lépés, hogy szerdától az uniós pályázatokon indult vállalkozók, vállalatok a programok támogatására 40 százaléknyi előleget vehetnek fel a szerződéskötést követő 15 nap után. Az új szabályok visszamenőleg is érvényesek, tehát azok is megkapják az előleget, akik már korábban megkötötték a szerződést, de még nem, vagy csak kevesebb előleget hívtak le. Az előleg értékhatár nélkül jár a gazdaságélénkítés és fejlesztés szempontjából kulcsszerepet játszó vállalkozásoknak, az önkormányzatoknál viszont azt 300 millió forintban korlátozzák. A kormány ezzel gyorssegélyként 100-150 milliárd forintot kíván a magyar gazdaságba, elsősorban a csőd szélére jutott magyar építőiparba pumpálni.
A hazai viszonyokat jól jellemző irónikus hátteret ad a döntésnek, hogy a vélhetően jól informált Fidesz a kormányüléssel egyidőben egyebek mellett éppen ezt a lépést követelte a kabinettől. Most aztán kipipálhatják, hogy máris sikerült kiharcolniuk.
