Gyurcsányék alkotmányos blokádba kezdenek

Molnár Csaba, a DK alelnöke szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, demonstrációjuk törvényes, békés és tiszteletteljes lesz, s azt a rendőrség is tudomásul vette. Hozzátette: a következő három hétben újabb akciókat szerveznek az Ab teljes ülésének idejére, ezekben az esetekben a párt aktivistái vonulnak majd az épület környékére szórólapokkal, táblákkal, arra szólítva fel az alkotmánybírókat, hogy "tegyenek eleget alkotmányos kötelezettségüknek, védjék meg Magyarországot az önkényuralom rendszerétől", erre ugyanis már csak az Ab képes.

A politikus elmondta: a tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem céljuk azt sugallni, hogy milyen döntést várnak az Alkotmánybíróságtól, csak azt kérik, tárgyalja meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát. Eszerint a kormány - sarkalatos törvényekkel és személyi kinevezésekkel - a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár Csaba tájékoztatása szerint a beadványt az Ab korábban formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mire az intézet újból benyújtotta azt. "Egyetlen kérésünk van, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalja meg ezt a beadványt, ne utasítsa vissza érdemi vizsgálat nélkül" - közölte a DK alelnöke. Kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta: nincs szándékukban meggátolni az alkotmánybírókat abban, hogy demonstrációjuk ideje alatt bemenjenek a testület épületébe – írja az MTI.

A DK szerint az Alkotmánybíróság lehetővé teszi frakcióalakításukat

Molnár Csaba erről szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a testület korábbi ítéleteiből az következik, hogy megsemmisíti a frakcióalakításukat gátoló szabályokat. Szerinte tartalmi okok mellett eljárási hibák is ezt indokolják. "Teljesen bizonyos a DK győzelme, legfeljebb kis időt kell várni, amíg az Alkotmánybíróság is kimondja ezt" - jelentette ki. Megerősítette, álláspontjuk szerint a házelnöki jogokat gyakoroló Lezsák Sándor törvénytelenül járt el kedden, amikor elutasította azt a DK-s beadványt, amely megerősítő népszavazást kezdeményezett volna az új országgyűlési törvényről. Szavai szerint a fideszes politikusnak erre csak formai hiba miatt lett volna lehetősége, különben a szakbizottsághoz kellett volna fordulnia, annak döntése ellen pedig a plenáris ülésen lehet fellebbezni. "De mire ez megtörténhetne, hétfőn lejár a hat hónapos frakcióalakítási moratóriumunk" - jegyezte meg Molnár Csaba, azt állítva, hogy Lezsák Sándor és az új országgyűlési törvényt aláíró Kövér László szándékosan jogellenesen járt el ezt elkerülendő.

A parlament hétfőn a kormánypártok támogatásával fogadta el a házszabály módosítását, amely azt is rögzíti, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre frakciót. A szabályozás ezt ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát. A parlament alkotmányügyi bizottsága tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ez a moratórium jövő hétfőn járt volna le, a házszabály-módosítás azonban a szintén most hétfőn elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt - az annak kihirdetését követő napon - hatályba lép. A köztársasági elnök feladatait ellátó Kövér László kedden már aláírta a jogszabályt, szerda délig azonban nem hirdették ki a Magyar Közlönyben.

Patthelyzet

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével. A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett a szocialisták képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. A kormánypárti többség erre hivatkozva szavazott úgy az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen is, hogy a Gyurcsány-pártnak várnia kell a frakcióalakítással.

Kérdésre válaszolva a DK alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: az MSZP frakcióvezetőjének levele is hozzájárult ahhoz, hogy októberben nem alakíthattak frakciót, és szerintük Mesterházy Attila eljárása nem volt jogos és tisztességes, "amire később ők is rájöttek".