Ezek a gyermekvédelmi problémák

A Gyermekjogi Civil Koalíció 21 szervezetének, 14 egyéni szakértője hétfőn nyilatkozatot adott ki a kormány által meghirdetett „gyermekvédelmi” népszavazással kapcsolatban. Közleményükben a szakértők megnevezik az általuk jelenleg legfontosabbnak tartott, öt gyermekjogi-gyermekvédelmi kérdést. A nyilatkozatban kiemelik, a most bejelentett népszavazás kérdései elvonják a figyelmet az igazi gyermekvédelmi problémákról és szakmai párbeszéd sem volt róluk. 

Az első gyermekvédelmi probléma, amit a szakértők kifejtenek, a roma gyermekek rendszerszintű diszkriminációja. A nyilatkozatban úgy fogalmaznak, Magyarországon „széles körben igazolt évtizedek óta” az a jelenség, hogy roma gyermekeket indokolatlanul minősítenek fogyatékkal élőnek. Ennek következtében speciális szükségletű gyermekek osztályaiba vagy iskolákba kerülnek, ahol nem kapják meg a megfelelő fejlődéshez szükséges segítséget.

A közlemény második pontja a gyermekek ellen elkövetett erőszak problémáját emeli ki. A szakemberek szerint bár a gyermekekkel szembeni erőszak minden formája megengedhetetlen, „mégis a magyar valóság sajnálatos része”. A Gyermekjogi Civil Koalíció szervezeti javasolják, hogy a Kormány indítson figyelemfelhívó kampányt, valamint biztosítson anyagi és szakmai támogatást az iskolákban, nevelőcsaládokban és gyermekotthonokban előforduló erőszak megelőzésének érdekében.

A harmadik pont szerint bár a jogszabályok alapján tilos a szegénység miatt kiemelni egy gyermeket családjából, a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek legalább 30 százaléka családjuk anyagi helyzeti miatt kerül állami gondozásba. A közlemény egy gyermekegészségügyet kutató felmérésre is hivatkozik, mely szerint a szegényebb gyermekek egészségi állapota általánosságban rosszabb, mint a jobb anyagi körülmények között élő kortársaiké. A kutatás szerint a szegény gyermekeket jóval az átlagnál nagyobb mértékben sújtják a visszamaradt magzati növekedéshez kapcsolódó rendellenességek.

Negyedik problémaként a hatékony gyermekvédelmi rendszer hiányát jelölik meg. A szakemberek aggasztónak tartják, hogy a gyermekotthonok többsége külterületen található, ahol a gyermekeknek nincs biztosítva a megfelelő közlekedés és így sok szolgáltatás elérhetetlenné válik számukra. A közlemény szerint kevés a „képzett és megbecsült” szakember, valamint hiányoznak a szükségleteknek megfelelő programok és foglalkozások. 

A legutolsó kérdés, amit kiemelnek a nyilatkozatban, a gyermekek és fiatalok részvétele az őket érintő döntések meghozatalában. A szakértők szorgalmazzák, hogy a döntéshozók rendszeresen konzultáljanak a gyermekekkel az őket érintő problémákról és az ő véleményük is épüljön be a döntésekbe.

(Kiemelt kép:Galamb Mónika és gyermeke fertőtlenítős vízzel mos kezet a miskolci Lyukó-völgyben 2020. március 25-én. Víztartályokat helyezett ki a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mivel a szakemberek sűrű kézmosást és fertőtlenítést javasolnak a vírus terjedésének lassítására. A víztartályokat Lyukóban azokra a területekre helyezték ki, ahol a közkutak több száz méterre vannak a lakóházaktól. MTI/Vajda János)