Gömbös Gyula orosházi díszpolgárságának margójára
Orosháza városa, egy testületi döntésnek köszönhetően, augusztus 27-én és a rá következő napon az országos média homlokterében találta magát. Különös dolognak kell történnie, hogy egy viszonylag kis városra irányuljon a sajtó figyelme. Ezen az augusztus végi pénteken, egyéb más kérdések mellett, terítékre került Gömbös Gyula egykori magyar miniszterelnök – és tegyük hozzá: fajvédő politikus – díszpolgári címe, amit a dél-békési várostól 1932-ben kapott az akkor hivatalban lévő kormányfő. Rehabilitálták Orosházán Gömbös Gyulát? – tették fel sokan a kérdést. Ennek igyekeztünk utánajárni.
Az országos sajtóvisszhang egyértelműen a testületi ülésről online-ban tudósító Oroscafé (az önkormányzat tulajdonában álló hírportál) beszámolójára épült. Ebben szó szerint az szerepelt, hogy Németh Béla polgármester, az általa benyújtott előterjesztésben kezdeményezte Gömbös Gyula orosházi díszpolgári címének visszaállítását. Mindennek hátterében az állt, hogy 2002-ben az akkori, MSZP vezette testület visszavonta Gömböstől a kitüntető címet. Az előterjesztés parázsló vitát generált. A jobboldali és a baloldali frakció leginkább abban nem tudott egyetérteni, hogy megvan-e a joga az utódoknak felülbírálni az elődök döntését.
Az országos médiumokban szinte kivétel nélkül és kiemelt módon kapott helyet Gömbös Gyula orosházi díszpolgárságának ügye. A baloldali, liberális irányultságú nyomtatott és elektronikus sajtóban a szélsőjobboldali szellemiség ismételt markáns megjelenésével és megnyilvánulásával azonosították az esetet. A látszat alapján legalábbis joggal.
A történtekről szóló országos beszámolóknak nagyjából itt vége szakadt, noha augusztus 28-án, vagyis az ominózus testületi ülés másnapján helyreigazítás jelent meg az Oroscafé honlapján, ami ugyan tévesen nevezi magát helyreigazításnak (erre ugyanis kizárólag bírósági ítélet kötelezhet egy szerkesztőséget), de tartalma miatt megérdemli figyelmünket. A helyi polgármester ebben a cikkben egyebek mellett elmondta: „Az országos médiába úgy került be ez a hír, hogy a jelenlegi testület visszaállította Gömbös Gyula díszpolgári címét. Holott Orosházán Gömbös Gyula díszpolgári címét soha, senki nem vonta vissza, nem vette el. Még 2002-ben, az akkori Fetser János vezette MSZP-s többségű önkormányzat sem vonta vissza tőle a címet, hanem egy minősítéssel élt, ami alapján kinyilvánítja, hogy Gömbös a díszpolgári cím viselésére méltatlan.”
Minősítették 2002-ben Gömbös Gyula díszpolgári címét. Alapvetően ez volt a bajom az akkor hozott határozattal – válaszolta lapunknak Németh Béla polgármester arra a kérdésre, ha nem rehabilitálták, akkor mit tettek a néhai miniszterelnökkel. Szerinte a minősítés és a megítélés ebben az esetben a történészek dolga, ám nem kaptunk egyértelmű feleletet arra, hogy szerinte a hazai történelemírás nem alakított ki egyértelmű álláspontot Gömbösről.
A helyzet megértéséhez tartozik, hogy egy készülő kötet miatt született a néhai politikust érintő előterjesztés – tudtuk meg a városvezetőtől. Az Orosháza Díszpolgárai címet viselő kötetet kívánják a közeljövőben kiadni, ami eddig egy alkalommal jelent meg, és az 1889 és 2002 közötti kitüntetetteket gyűjtötte egybe. Németh Béla mostani előterjesztése, saját bevallása szerint, csupán arra irányult, hogy kerüljön ki a kötetből az előzőben még szereplő minősítés, miszerint Gömbös időközben méltatlanná vált az orosházi díszpolgári címre.
Félremagyarázzák szavaimat, politikát csinálnak belőle, noha kizárólag az ellen emeltem szót, hogy az utókor minősítse az elődök ítéletét – szögezte le a polgármester. Amikor azt vetettük fel, hogy ugyanez volna a véleménye, ha Sztálin és Rákosi esetleges helyi díszpolgári címéről volna szó, akkor azt a választ kaptuk, hogy e két történelmi személyiség nem díszpolgára az általa vezetett városnak. Ugyanakkor hozzátette, hogy bár ellenezte, nem szavazta meg 2006-ban, mégis tiszteletben tartja Vastagh Pál szocialista politikus díszpolgári címét. A városvezető jelezte, hogy tudomása szerint Gömbös Gyula jelenleg is díszpolgára Szentesnek, Hódmezővásárhelynek, Szegednek, Gyulának, Debrecennek, és eddig sehol nem merült fel – noha a felsoroltak közül több helyen is baloldali a városvezetés – a kitüntetés visszavonása vagy annak minősítése.
Az előterjesztés nem politikai hitvallás volt részemről – nyomatékosított a polgármester, amit azzal toldott meg: „Azt nem állítom, hogy azonosulok az 1932-es testületi döntéssel, csupán tiszteletben tartom”. Az ügy érdekessége, hogy a városvezető arra a kérdésünkre, hogy saját politikai táborán belül egyeztetett-e az előterjesztés benyújtása előtt, azt válaszolta: nemigen. Ezzel összecseng az Oroscafé már többször idézett tudósítása, amiből kiderül, hogy a helyi jobboldali frakció többségét adó fideszes képviselők a testületi ülésen találkoztak (helyben kiosztott anyag volt) a polgármester határozat-tervezetével.
Egészen másként vélekedik a történtekről Varga Zoltán, az orosházi önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője, aki a Bajnai-kormányban önkormányzati miniszteri posztot töltötte be. Előrebocsátotta, hogy az egész „Gömbös-üggyel” kapcsolatos tiltakozását már azzal kifejezte, hogy a testületi ülés napirendi pontjait sem szavazta meg, miután kiderült, hogy erről is döntést kívánnak hozni. Varga megerősítette, hogy továbbra is rehabilitációnak tartja a néhai miniszterelnök díszpolgárságát érintő előterjesztést. Lehet ezt másként érteni? – kérdezett vissza a szocialista politikus, aki megerősítette, hogy párt hovatartozás szerint valóban arról vitatkozott az ülésen a testület, hogy amennyiben elfogadják a polgármester határozati javaslatát, az rehabilitációnak minősül vagy sem. Tény, hogy az MSZP-s képviselők, kiegészülve az egyetlen liberális városatyával, heten a határozat ellen szavaztak, míg a Fidesz és az MDF jelenlévő tagjai egységesen mellette.
Az MSZP-s politikus messzemenően nem ért egyet Németh Béla polgármester azon véleményével, mely szerint utólag nem lehet minősíteni a döntéseket. Ehhez az utókornak igenis joga van. A díjakat nem csak adományozni lehet, hanem visszavonni is. Erre számtalan példát találhatunk a világban és idehaza is – fogalmazott Varga Zoltán, hozzátéve, hogy a Gömbös-vitába méltatlan dolog volt belekeverni Vastagh Pált és az ő díszpolgári címét.
A történeti – és itt most valóban történelemről van szó – hűség kedvéért szükséges leírni, hogy 1932-ben Gömbös Gyula akkori miniszterelnök egyebek mellett azzal az indokkal kapott a Békés megyei Orosházától díszpolgári címet, mert az ő döntése nyomán létesült egy határőrlaktanya a városban. Helytörténészek szerint alig több mint egy évtizeddel a trianoni döntés után egy, a helyét kereső város esetében ez kiemelkedően fontos döntés volt. A határőrlaktanya ügye összefügg azzal, hogy Gömbös Gyula a Bethlen-, majd Károlyi Gyula-kormányban előbb honvédelmi államtitkárként, majd hadügyminiszterként tevékenykedett. Az orosházi díszpolgári címet évekig nem vette át, ami tudomásunk szerint csak 1936-ban, a halálos ágyán történt meg Münchenben, ahol gyógykezelését végezték.
