Garantálva lesz

– A kormány egyik legütésállóbb tagjaként emlegetik. Ha bárki sértő szavakat mond a kormányra vagy Orbán Viktorra, ön azonnal visszavág.

– A külpolitikát megváltoztatta a jelenlegi európai helyzet. Jóval gyakoribbak és impulzívabbak, és gyakran személyeskedésig mennek a viták.

– Nem volt ez így korábban.

– A kilencvenes évektől a migrációs válság kirobbanásáig valóban kevés olyan esetet tudunk feljegyezni, amikor miniszterelnökök bántó kifejezéseket használtak volna egymásra. Az EU történetének legsúlyosabb kihívása viszont kihozta a külpolitikából azt, amit korábban inkább elkerültek. Nem akarok óvodás szintre menni, amikor a gyerekek azt bizonygatják, ki kezdte a csúfolást, de nem én fasisztáztam le osztrák szomszédunkat, épp fordítva történt. Ebben a pozícióban pedig nem engedhetem meg magamnak, hogy a könnyebb és kényelmesebb utat választva elengedjem az ilyen és hasonló sértő kijelentéseket a fülem mellett.

– Külpolitikánk szinte kizárólag a migráció témája köré összpontosul, ahogy a belpolitikánk is. Történjék bármi, mindenért a befogadáspárti unió és a migránsok a hibásak.

– Az biztos, hogy a külpolitika még soha nem volt ennyire a belpolitika része, ahogy a belpolitika sem befolyásolta még annyira a külpolitikát, mint most.

– Még gyereknapon is a migránsokat emlegette a kormány.

– Benne vagyunk a válság gócpontjában. És még egyszer: az EU történetének legsúlyosabb kihívásáról beszélünk. Ennek nyilván van hatása a belpolitikára is.

– A válság kezdete óta a kormány újabb és újabb üzenetekkel állt elő, plakátkampánytól kezdve a betelepítés elleni aláírásgyűjtésen át most a kvóta elleni népszavazással.

– Amikor másfél évvel ezelőtt első alkalommal jeleztük, mekkora problémával állunk szemben, mindenki csak legyintett, a kormány festi a falra az ördögöt. Aztán kiderült: Magyarország volt az első, amely megértette, a bevándorlás az EU történetének legsúlyosabb válsága lesz.

– A kvótanépszavazásnak az EU-jog miatt nem lehet következménye. Akkor minek?

– Európában vita zajlik arról, hogy erre a kihívásra kizárólag a politikai elit adhat-e választ, vagy – mivel Európa jövőjét befolyásoló ügyről van szó – meg kell-e kérdezni az európai embereket. Mi ez utóbbit gondoljuk. Ha a népszavazás eredménye az lesz, hogy a magyarok nem támogatnak semmilyen, kényszerbetelepítésre vonatkozó javaslatot, a kormány ennek megfelelően jár majd el.

– Az eredmény fölülírhatja uniós kötelezettségeinket?

– Uniós kötelezettségeinkből nem következik az, hogy kényszer hatására betelepítéseket végezzünk. A vitát pedig igencsak furcsállom, arról szól, ki szolidáris és ki nem. Miközben az nem szolidaritás, hogy százezrével ráengedjük a bevándorlókat a szomszédunkra, hogy minél hamarabb Németországba vagy Svédországba jussanak, majd pár ezret hajlandók vagyunk átvállalni. A szolidaritás az, ha egy kormány a konfliktusokat vállalva kemény nemzeti döntéseket hoz, hogy a teher ne szakadjon a szomszédja vállára.

– Ezerháromszáz embert kellene befogadnunk. Egy kínai piacon több külföldi van.

– Látva az európai bevándorlási politika alakulását és azt, hogy az EU-ban a határvédelemről is csak óriási viták árán hajlandók egyáltalán említést tenni, miközben teret nyer az a politika, amely szerint a bevándorlás jó válasz a demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra, biztosak lehetünk benne: az uniós intézmények igazából egy állandó mechanizmust akarnak létrehozni.

– Bill Clinton azt mondta: bár az Egyesült Államok nélkül ma szabadság sem lenne, a magyaroknak és a lengyeleknek mégis elegük van a demokráciából, inkább Putyin-féle vezetést akarnak. Ön erre is hevesen reagált.

– Csodálja? Ezt a szöveget nem lehetett válasz nélkül hagyni.

– Amerikai belpolitikai üzenet volt, Clinton a felesége elnökválasztási kampányának részeként szólalt meg.

– Értem, hogy Bill Clintonnak komoly baja van Donald Trumppal, de nekünk mi közünk ehhez? Megjegyzem: az amerikai–magyar együttműködés három pilléréből kettő – a gazdasági és a védelmi – kifogástalanul működik, a politikai viszont nagyon inog.

– Miért?

– Mert az új Alaptörvényt, a 2010 óta hozott gazdasági intézkedéseket és a kétharmados törvényeket, amelyek kirántották Magyarországot a válságból, az amerikaiak számunkra rendkívül kedvezőtlen szűrőkön keresztül értelmezik.

– Clinton támogatójaként emlegetve Soros Györgynek is nekitámadtak azzal, hogy célja a bevándorlók Európába telepítése, amihez az általa támogatott civilszervezeteket is felhasználja. Pedig a rendszerváltás óta támogatja ezeket az egyesületeket. Nem ő változott, hanem a kormány.

– Évtizedek óta velünk lévő viták kerültek felszínre. Például az, hogy Európának milyen módon kell viszonyulnia saját keresztény gyökereihez. Most a bevándorlással együtt ez a téma is terítékre került.

– Hogy jön ehhez Soros György?

– Senki nem vitatja, hogy nem szimpatizál a jelenlegi magyar kormánnyal. Ehhez elég megnézni az általa támogatott szervezetek kormányról alkotott sarkos kritikáit.

– Attól még nem biztos, hogy Soros is így gondolja. Ahogy a minap Kovács Zoltán kormányszóvivő is arra hivatkozott: attól még, hogy Soros-ösztöndíjakat kapott, nem kell ugyanúgy vélekednie, mint Soros.

– A Soros György által támogatott civilszervezetek álláspontjai más elbírálás alá esnek, mint ha valaki egyetemista korában ösztöndíjat kapott. Egy biztos: számtalan kritika ér minket ebből a szervezeti világból, ami a mögötte álló támogatói háttér véleményét is nyilvánvalóan tükrözi.

– Lázár János még rátett egy lapáttal. Kijelentette: „Titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását.”

– Én nem felügyelek titkosszolgálatokat, erre nincs rálátásom, de nincs okom kételkedni minisztertársam szavaiban.

– Mások szerint az egész csak kommunikációs lufi, nem létezhetnek ilyen jelentések.

– Kommunikációs múltamból azért arra emlékszem, ha valaminek nem volt alapja, fújhattam én azt a kommunikációs lufit, fél perc alatt kidurrant.

– A Fidesznek viszont sok elveszett szavazót hozott vissza a hosszan tartó migránskampány.

– A választók körében azért a mi támogatottságunk a legnagyobb, mert bevándorlás ügyében világos választ adtunk Európának. És léptünk is. Magyarországon az emberek féltik a biztonságukat, nem akarnak nogo-zónákat, és biztonságban akarják tudni az asszonyokat és a lányokat. Amíg a Fidesz van kormányon, addig bármilyen EU-s nyomásgyakorlás ellenére a magyar emberek biztonsága garantálva lesz.

– A német közszolgálati rádió Jelenetek egy érdekházasságból – Magyarország nézetei az Európai Unióról címmel közölt riportot. Úgy látják: a bevándorlás folytonos sulykolása arról szól, hogy elfedjék a „kormánypárt tagjai vagy Orbán Viktor barátai és ismerősei körüli korrupciós ügyeket”.

– Szerintem pedig egyes európai médiumok azért sulykolják ezt, hogy elfedjék: hibás, Európa érdekeivel ellentétes bevándorlási politika mellett törtek lándzsát.

– Hisz az európai egységben?

– Az EU-nak a legnagyobb értéke az egysége. És romboló megközelítésnek tartok minden olyat, ami arról szól, hogy ha bárki nem ért egyet száz százalékban a fősodorral, azt azon nyomban ez európai egység bomlasztójaként bélyegzik meg.

– Egy EU-s tervezet szerint amelyik ország nem fogad be menekültet, annak mindegyikük után fizetnie kell. Ön erre azt mondta: „zsarolás, ami sehova nem vezet”. Az ilyen nyilatkozatok sem erősítik az egységet.

– Nem az a durva, hogy én ezt zsarolásnak neveztem, hanem az, hogy ez a javaslat egyáltalán felmerülhetett.

– Az EU kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk a roma gyerekek szegregációja miatt. Bár az ügy jóval régebben kezdődött, önök ezt is a migránsokra vezetik vissza, mondván, ez az EU bosszúja, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését.

– Én a bosszút nem csak most, hanem jóval korábban, bizonyos gazdasági ügyek vonatkozásában is éreztem. Az Európai Unió által indított eljárások mindig szoros összefüggésben vannak azzal, hogy az adott tagország a brüsszeli EU-s intézmények szempontjából hogyan „viselkedik”. A kettős mérce sokszor megjelenik. De a magyar–EU-kapcsolatrendszer legfeljebb öt százaléka ilyen hangos.

– A tavaly kirobbant Quaestor-botrány viszont újra hangos. Az 1548 oldalas vádiratot a bíróság felszólítására a Fővárosi Főügyészség most ezer oldallal bővítette. Öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Tarsoly a nyomozás adatai szerint a Quaestor válságértekezletén azt mondta: „Bemegyek Szijjártóhoz, ő biztosan segít.” Sőt a csőd bejelentése előtt a Quaestor átutalt 3,8 milliárd forintot a külügyi tárca háttérintézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak. Az ügy politikai szálait a rendőrség egyelőre nem vizsgálta. Kiderül valaha, mi történt?

– Mivel mi külgazdasággal foglalkozó minisztérium vagyunk, a háttérintézményeink több ezer céggel – a néhány fős kisvállalattól a legnagyobb multiig – állnak kapcsolatban. És éppen úgy nincsenek információink ezen cégek belső folyamatairól, mint ahogyan a Quaestoréiról sem voltak. Méltatlan dolog volna, ha ezen több ezer cég cselekedeteiért a felelősséget ránk testálnák csak azért, mert volt vagy van velük kapcsolatunk. Egyébként pedig hiába kért volna tőlem bárki segítséget ebben az ügyben, nem tudtam volna segíteni.