Fudan-referendum: Így cselezheti ki a kormány Baranyit
Ferencváros polgármestere népszavazással akadályozná meg, hogy a részben a kerület ingatlanjára tervezett Diákváros rovására épüljön fel a kínai egyetem, viszont a kormánynak több adu is van a kezében, hogy akaratát végig vigye.
A népszavazás ellehetetlenítése, kiemelt beruházássá minősítés, kisajátítás és egy, a helyzetre szabott törvény megalkotása – ezek az eszközök mind a kormány rendelkezésére állhatnak Tóth Zoltán jogász, választási szakértő szerint ahhoz, hogy elhárítsa a Fudan kínai egyetem megvalósítását gátló tényezőket. Így azt is, hogy Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere szerint a helyieknek népszavazáson kellene dönteni arról: „odaadjuk-e Ferencváros vagyonát egy magánegyetemnek”.
Baranyi: szószegő a kormány
A polgármester ugyanis arra hivatkozva sürget helyi – kerületi, illetve akár budapesti szintű – népszavazást a kérdésben, hogy a kínai egyetem helyszínéül kiszemelt területen tulajdonrésszel bír a IX. kerület és a főváros is, és az ingatlanok átadása eddig nem történt meg, amíg pedig még az önkormányzatoké a terület, az érintett lakosok dönthetik el, milyen célra hasznosítják azt. A népszavazás ötletét Karácsony Gergely főpolgármester is támogatja:
Baranyi Krisztina a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban az előzményekről szólva emlékeztetett arra, hogy a kérdéses területen először olimpiai falut terveztek, aztán diákvárosra módosították a tervek, most pedig egy kínai egyetemnek adnák oda Ferencváros területének egy részét. A kormányzattal tavaly nyáron kezdődött meg az együttműködés a diákváros tervezésére, azonban a Fudan tervének megjelenése borította az eddig gördülékeny együttműködést.
Baranyi a műsorban kijelentette: ha már az egyeztetések kezdetekor azt mondta volna a kormány, hogy egy-két épületet szeretnének betervezni az egyetemnek, nem állt volna ellent. „Azonban így, hogy a saját szavukat szegték meg, és rúgták fel a megállapodást, ez egyszerűen nem fér bele” – mondta. Mindent megpróbálnak erővel átvinni – állapította meg Baranyi, de szerinte a kormány biztosan nem jár sikerrel a kínai egyetemmel kapcsolatban.
Népszavazás: kérdéses az időpont
A népszavazási ötletről Baranyi elmondta, egy időben történne a helyi népszavazás és a budapesti népszavazás, amelynek időpontját nagyban meghatározza az, hogy meddig tart a veszélyhelyzet. Baranyi szerint, ha júniusban feloldanák azt, már szeptember-októberben megtörténhetne a szavazás, ha viszont a kormány meghosszabbítja azt, akkor decemberre lehet csak kiírni.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet hatálya valóban kulcsfontosságú, hiszen a járvány elleni védekezésről szóló törvény szerint
„a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak”
– magyarázta a 168.hu-nak Tóth Zoltán jogász, választási szakértő. A népszavazás elindításától annak lezárásig tartó viszonylag hosszú, akár több hónapos folyamat tehát el sem kezdődhet veszélyhelyzetben, és ennek határidejét éppen most javasolja őszig meghosszabbítani egy törvényjavaslatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Tóth szerint egyébként Baranyi meg is kerülhetné ezt a hosszú, kényszerű várakozást azzal, hogy eláll a népszavazástól, és éppen a veszélyhelyzetben érvényes, a polgármesterekre ruházott különleges jogkörével élve egyszemélyben hoz a helyi képviselőtestület nevében olyan döntést, amely kimondja, hogy nem kívánják átadni az önkormányzati tulajdonú területeket az államnak. Ennek a lépésnek azonban két politikai hátulütője is lehet. Az egyik, hogy az egyszemélyi döntés így nem a helyiek népszavazáson kinyilvánított akaratát tükrözné, csupán Baranyiét. A másik az, hogy az állami irányítás alatt álló kormányhivatalok több esetben törvényességi felügyeleti eljárásban támadtak már meg polgármesteri döntéseket, mondván: azokat nem indokolta közvetlenül a veszélyhelyzet.
Több ismeretlenes népszavazás
Az, hogy Baranyi nem választja a fenti egyszemélyi döntést az ügyben, hanem ragaszkodik a népszavazáshoz, kiderült az önkormányzati televíziónak adott nyilatkozatából is:
A videóban Baranyi maga is megemlíti, hogy a helyi népszavazás elindítására is többféle lehetőség van. A lassabb az, ha a népszavazást a helyi választópolgárok kezdeményezik, ez esetben ugyanis a népszavazásra bocsátani tervezett kérdésnek a helyi választási bizottság általi jóváhagyását követően 30 napon belül össze kell gyűjteni a megfelelő számú érvényes aláírást, hogy egyáltalán kiírható legyen a népszavazás. Az önkormányzatok saját rendeletben határozzák meg, hogy a helyi választópolgárok hány százalékának aláírását kell összegyűjteni a törvény szabta 10-25 százalék között. Ferencvárosban jelenleg 15 százalék ez az érték, ami azt jelenti, hogy
a 2019-es önkormányzati választáson szavazásra jogosultak mintegy 45 ezres számát alapul véve 6798 érvényes, támogató aláírást kellene gyűjteni.
Az egész aláírásgyűjtés azonban könnyedén „megspórolható”, hiszen a törvény szerint helyi népszavazást kezdeményezhet a helyi képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede vagy az önkormányzat valamelyik bizottsága is, ez esetben pedig nem kell támogató aláírásokat gyűjteni és benyújtani, hanem a testületi jóváhagyó döntés alapján a helyi választási iroda automatikusan kiírja a referendumot. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a mintegy 45 ezer választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. Ez azonban csak a siker egyik feltétele, mert eredményességi küszöb is van: a referendum akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele – mintegy 11250 ember – a kérdésre azonos választ is ad. A ferencvárosi helyi népszavazás költsége egyébként – egy országos referendum 4-5 milliárdos kiadásához arányosítva – néhány tízmillió forint lenne.
Tóth Zoltán ugyanakkor úgy véli, jelenleg olyan a törvényi konstrukció, hogy Magyarországon „csak a Fidesz által támogatott politikai kérdések mennek át egy népszavazásnál”. Magyarázata szerint ugyanis a fellebbezéseknél mindig lehet egy olyan szint, amely a kormánypárt akaratának megfelelő döntést hoz. Emlékezes például, hogy annak idején a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság döntését megváltoztatva megtagadta a budapesti olimpiával és a Városliget átalakításával összefüggő népszavazási kérdések hitelesítését is.
Akadályozás, kisajátítás, külön törvény
Ha Ferencváros el is jut a népszavazásig, a kormány még mindig könnyen keresztülhúzhatja Baranyi számítását azzal, hogy a Fudan egyetem ügyét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősíti, és ezzel akadályozza meg a referendumot. Tóth Zoltán szerint, ha a kormány még a népszavazás eredményének kihirdetése előtt ilyen döntést hoz, azzal megszűnik az önkormányzat hatásköre az ügyben.
Jelenleg egyébként a kormány tervei szerint a Fudan egyetemet is magában foglaló Diákváros projekt nem számít nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak, mert a kínai egyetemet még nem is említő, kizárólag a Diákvárosról szóló 2018-as törvény csak „kiemelt budapesti fejlesztésként” nevesíti a létesítményfejlesztési projektet. Ez azonban bármikor megváltoztatható.
Emellett további adu is van a kormány kezében – nem is egy. Ilyen lehet az önkormányzati terület kisajátítása. Ahogy azt Baranyi Krisztina a KeljfelJancsi című műsorban is elismerte, a kormányzat élhet a terület kisajátításával, de ez a folyamat szerinte akár egy évig is eltarthat, ha betartják a törvényeket. A kisajátításról szóló törvény, összhangban az Alaptörvénnyel, kimondja, hogy „kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.”
A kártalanítás ebben az esetben 4 milliárdos is lehet, legalábbis Baranyiék becslése szerint ennyit érhetnek az önkormányzati területek.
Nemcsak a kisajátítás jöhet azonban szóba, hiszen korábban több példa is volt arra, hogy a kormány politikai céljai érdekében sajátos, egyedi törvényi szabályozást alkotott. Ilyen egyedi jogszabály volt 2013-ban a „lex Margitsziget”, mellyel a kormány az akkor kormánypárti irányítású főváros „közvetlen irányítása” alá vonta az addig közigazgatásilag a szocialista vezetésű XIII. kerülethez tartozó területet, egyúttal okafogyottá téve az ügyben megrendezett népszavazást is, amit azért végül megtartottak, de a már végleges döntést nem befolyásolta, hogy a három helyi lakos kétharmada a XIII. kerülethez tartozás mellett voksolt.
(Kiemelt képünk illusztráció: A Fudan Egyetem kampusza Sanghajban. Fotó: AFP | Hector Retamal)
