Fővárosból agglomerációba: nem biztos, hogy a szomszéd fűje zöldebb
2001 óta Pest megye lakossága az elmúlt bő két évtizedben több mint 250 ezer lakossal növekedett a KSH adatai szerint.
A budapesti lakosok viszonylag alacsony ingatlanárakra, zöld környezetre és nyugalomra vágynak, az agglomerációból pedig a főváros is elérhető távolságra van, érthető tehát az utóbbi évek kiköltözési hulláma. A környező települések megnövekedett lakossága azonban új kihívásokat és problémákat is rejt – derül ki a novekedes.hu cikkéből.
A legnagyobb nehézséget az autós közlekedés jelenti, a Budakeszi úton például korareggel vagy délután öt körül közlekedni kész türelmi játék, ha valami rendkívüli – baleset, csőtörés stb. – történik, pár méter haladás tíz-húsz percbe is telhet. Ezt az infrastruktúrát alapvetően még lovaskocsik számára tervezték – írja a portál. Szerintük egy tipikus agglomerációban élő szemény átlagos napokon fél órát tölt a dugóban.
De más szempontokból sem alkalmas a megnövekedett embertömeg befogadására az agglomeráció, kiváltképp a vízhálózat. A nyári melegekben a vízhiány elsők között az agglomerációs területeken érződik. De Érd polgármestere arra panaszkodik, hogy lassan a temetőben sem marad hely. Ahogy az orvosok száma, az óvodák és bölcsödék férőhelyei is kisebb népesség számára optimális.
A helyzet megoldására több település is igyekszik gátat szabni az új ingatlanok építésének. Biatorbágyon, Budakalászon és Budaörsön legalább átmenetileg, részleges változtatási tilalmakat rendeltek el, Solymáron a lakóparkokra és a kettőnél több lakásos társasházakra mondtak nemet – számol be a lap.
(Kiemelt képünk: illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
