Fővárosból agglomerációba: nem biztos, hogy a szomszéd fűje zöldebb

A budapesti lakosok viszonylag alacsony ingatlanárakra, zöld környezetre és nyugalomra vágynak, az agglomerációból pedig a főváros is elérhető távolságra van, érthető tehát az utóbbi évek kiköltözési hulláma. A környező települések megnövekedett lakossága azonban új kihívásokat és problémákat is rejt – derül ki a novekedes.hu cikkéből.

A legnagyobb nehézséget az autós közlekedés jelenti, a Budakeszi úton például korareggel vagy délután öt körül közlekedni kész türelmi játék, ha valami rendkívüli – baleset, csőtörés stb. – történik, pár méter haladás tíz-húsz percbe is telhet. Ezt az infrastruktúrát alapvetően még lovaskocsik számára tervezték – írja a portál. Szerintük egy tipikus agglomerációban élő szemény átlagos napokon fél órát tölt a dugóban.

De más szempontokból sem alkalmas a megnövekedett embertömeg befogadására az agglomeráció, kiváltképp a vízhálózat. A nyári melegekben a vízhiány elsők között az agglomerációs területeken érződik. De Érd polgármestere arra panaszkodik, hogy lassan a temetőben sem marad hely. Ahogy az orvosok száma, az óvodák és bölcsödék férőhelyei is kisebb népesség számára optimális.

A helyzet megoldására több település is igyekszik gátat szabni az új ingatlanok építésének. Biatorbágyon, Budakalászon és Budaörsön legalább átmenetileg, részleges változtatási tilalmakat rendeltek el, Solymáron a lakóparkokra és a kettőnél több lakásos társasházakra mondtak nemet – számol be a lap.

(Kiemelt képünk: illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)