Földgáz–következmény nincs, de propagandavereség Orbán számára
Orbán Viktor propagandavereséget szenvedett el a Déli Áramlat leállításával, amit a Gazprom jelentett be –. Most hiányzik a magyar miniszterelnöknek az „Oroszország, a szeretett barát” – kép, amit eddig olyan szívesen használt a Nyugat elleni retorikájában. A barát-ellenség séma összekuszálódhatott. A Gazprom döntésével kapcsolatban mindmáig nem foglalt állást – írja Kathrin Lauer a Wiener Zeitung tudósítója.
A döntés sem hosszú-, sem rövidtávon nem befolyásolja lényegesen Magyarország gázellátását. Magyarország már régóta Oroszországból kapja földgázszükségletének 80 százalékát. Ezen a függőségen semmit nem változtatott volna a vezeték Bulgárián és Szerbián át – az egyetlen előny az lett volna, hogy a gáz többé már nem Ukrajnán keresztül áramlana Magyarországra.
Magyarország más EU-országokhoz hasonlóan abban érdekelt, hogy a gázszállítás tranzit országként kikerülje Ukrajnát, mert a Kijev és Moszkva közötti vita évek óta zavarokat okozott a gázellátásban. Ezért is csatlakozott már a Gyurcsány Ferenc által vezetett szociálliberális kormány a Déli Áramlat projekthez. Ezt, akkoriban ellenzéki politikusként a Putyinnal szembeni ideológiai fenntartások miatt, Orbán még „puccsnak” nevezte.
Később azonban a jobboldali nacionalista Orbán 180 fokos fordulatot hajtott végre. Alighogy 2010-ben hatalomra került, kampányt indított az EU, az USA és az IMF ellen. A Romániában elmondott hírhedett nyári beszéde óta már a világ is tudja, hogy
Orbán számára követendő modellt jelent Putyin Oroszországa. Mint ahogyan azt is, hogy számára a gazdasági sikereknél kevesebbet jelent a demokrácia és az emberi jogok, és olyan országokat tekinti követendő példának, mint Kína és Oroszország. Sőt, az Orbán vezette Fidesz októberben az EU fenntartásai ellenére olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek következtében a Déli Áramlat magyarországi szakaszát a Gazprom építhetné meg. Az Európai Unió versenyszabályai tiltják, hogy egy és ugyanazon cég építse meg és üzemeltesse a vezetéket, amely a földgázt is szállítja. Az új szabályozás révén kellett volna felgyorsítani a Déli Áramlat magyarországi szakaszának az építését, úgy, hogy ezzel megkerülték volna a hosszadalmas EU-s eljárásokat.
Ellenzőből támogató
Egy hónappal később Szijjártó Péter, a friss sütetű, fiatal külügyminiszter Belgrádba sietett, hogy reményei szerint szerb kollégájával, Ivica Dacic-csal közösen rábírja az EU-t arra, hogy egyezzen meg Moszkvával a vezeték építéséről. A Déli Áramlat valamennyi támogatója közül végül Magyarország maradt az egyetlen EU-s tagállam, amely még támogatta a vezetékrendszert.
Időközben Szijjártó külügyminiszter az Azerbajdzsánból érkező fölgáz kilátásba helyezésével vigasztalja magát. Közben az MVM magyar áramszolgáltató vállalat is nyilatkozott már arról, hogy Magyarország továbbra is érdeklődést mutat a Kaukázusból gázt szállító és mostanáig jegelt, úgynevezett Adria-vezeték projektje iránt. Orbán nagy bölcsen már november elején fogadta Budapesten Ilham Alijev azerbajdzsáni diktátort, és dicsérte annak politikáját. Orbán állítólag azt mondta vendégének, hogy boldogok azok a nemzetek, amelyeknek „tiszta(kezű) vezetésük” van.
Fordította: dr. Gonda László
