Földet bérelni csak fideszes párttagkönyvvel lehet?

Mint ismeretes, a földtörvény tavalyi módosításával megszűnt az a szabály, hogy a korábbi bérlőnek a szerződés lejárta után elő-haszonbérleti joga van az állami tulajdonú földekre, így a Nemzeti Földalap most 65 ezer hektár földterület 20 éves bérletét pályáztatja meg.

Fideszes oligarchák kapják 20 évre bérbe az állami földeket

Winkfein Csaba április 19-én kiadott közleményében kijelentette: mára egyértelművé vált, hogy a politikai szempontok alapján történik az állami földek 20 évre történő bérbe adása, sokszor a szabályok felrúgásával. A politikus szerint mostanra kaptak értelmet Ángyán József szavai, amikor az államtitkár lemondásakor a vidékfejlesztési tárcát befolyásoló „maffiacsaládokról” és „spekuláns nagytőkés oligarchákról” beszélt. „A pályázatokon jelentős földterülethez jutó nyertesek szinte kivétel nélkül erősen kötődnek a Fideszhez – mondta Winkfein. – Ez a körülmény sokszor még a pályázati feltételeket is felülírta. Hiába szerepelt például a pályázati követelmények között a helyben lakás, sok Fidesz-közeli személy úgy jutott földhöz, hogy semmi köze nem volt az adott településhez.”

A politikus szerint konkrét példák vannak arra vonatkozóan, hogyan játssza át a Fidesz a magyar termőföldet a velük szimpatizáló nagybirtokosok tulajdonába.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke. Az ő családi cége a Búzakalász 66 Kft. csaknem ezer hektárt vitt el a meghirdetett állami földterületekből.

A Fidesz-közeli befolyásos üzletemberként ismert Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. úgy használja a lepsényi állami földeket, hogy a földalapkezelő nem is írt ki rájuk pályázatot. Pedig a kérdéses területek megművelésére több családi gazdálkodó is jelentkezett.

Az Orbán baráti körébe tartozó Kékessy Dezső neve is feltűnt az állami földbérleti pályázatok kedvezményezettjei között. A egykori párizsi nagykövethez közel álló rokonok és egyéb ismerősök úgy nyertek el Csákvár környékén 1400 hektárt, hogy nem is feleltek meg a pályázati kiírásban szereplő helybenlakási előírásnak.

A helyben lakás pályázati követelményének megszegése egyébként is szinte általános. Winkfein szerint úgy látszik, akinek fideszes párttagkönyve van, arra nem vonatkoznak a szabályok. Így fordulhatott elő például, hogy Fejér megyében egy szolnoki ügyvéd jutott földhöz.

Bár a cél hivatalosan a családi gazdálkodók megerősítése, ám az, hogy a bérbe adható földterület 300 hektáros felső határát 1200 hektárra emelték, arról árulkodik: a kormány a nagyobb birtokon gazdálkodóknak kedvez, saját földbirtokos oligarcháit akarja helyzetbe hozni.

S hogy mi alapján születnek a döntések? Ez bizony átláthatatlan. A bérleti díj ugyanis egységesen 1250 forint évente és aranykoronánként. Az eddigi gyakorlat azt mutatja: jelentős területhez csak fideszes kötődéssel lehet jutni. A legtöbb földet azok a nagyvállalkozók vitték el, akik közel állnak Orbán Viktor kormányfőhöz. A maradék pedig annyira elaprózott parcellákból áll, hogy ezek megszerzésével egy-egy családi gazdaság egyáltalán nem lesz életképesebb.

Állattartókat dönt nyomorba a fideszes földmutyi

Winkfein Csaba szerint az igazi tragédia az, hogy a fideszes földmutyi évtizedek óta működő családi állattartó gazdaságok tönkretételével is jár. Sok állattartó telep ugyanis most föld nélkül maradt, gazdáik pedig kénytelenek vágóhídra hajtani az állatokat, mert nem tudják tovább etetni a jószágot. „A minisztérium vezetésének érvénytelenítenie kell ezeket a pályázatokat, vagy a miniszter maga vezesse fel az első tehenet arra a teherautóra, amely vágóhídra viszi az egyébként naponta 35 liter tejet adó állatokat – mondta Winkfein. A politikus azt is hozzátette: az MSZP kiáll a Fidesz által átvert becsületes gazdálkodók és állattenyésztők mellett, ezért arra kérik a helyi gazdálkodókat, hogy a párt területi irodáin jelezzék a tudomásukra jutott gyanús földügyleteket. „Az MSZP kezdeményezésére a Parlament Ellenőrző albizottsága a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet központjába kihelyezett ülésen vizsgálja meg azoknak a Fejér, Nógrád, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázatoknak az eredményét, amelyeket az utóbbi időben hirdettek ki” – jelentette ki Winkfein Csaba.

Mi lesz az adófizetők pénzéből törlesztett megyei földekkel?

Bár Komárom-Esztergom megye nem kimondottan mezőgazdasági terület, itt is felvetődik néhány fontos kérdés a földek bérbe adásával kapcsolatban. Például az, hogy mi lesz a sorsa annak az összesen csaknem 300 hektárnyi földterületnek, amelyeket a megye 2009-ben kötvénykibocsátásból – vagyis hitelből – vásárolt, bérbe adott, majd most állami kézbe kerültek.

Székely Antal, a megyei közgyűlés MSZP-s tagja emlékeztetett rá: pártja már három évvel ezelőtt sem szavazta meg, hogy a megye földet vásároljon. „A megyei önkormányzat ezen lépése súlyosan torzította a piaci viszonyokat, hiszen nem csak a földek árait verte fel, hanem az ott megtermelt terményekét is, mivel a gazdáknak a bérleti díjat is ki kellett gazdálkodniuk – mondta Székely. – Most, hogy az állam a többi megyei vagyonnal együtt a földeket is kisajátította, több kérdés is felvetődik. Vajon mi lesz ezekkel a mezőgazdasági területekkel? Kiknek játsszák át ezeket? Nyilvánosságra hozzák-e azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján nyertest hirdetnek? Bár a megyében kevés a gazdálkodó, ezek a kérdések mégis mindenkit érintenek, hiszen a földekre felvett hitel törlesztése továbbra is az adófizetők pénzéből történik. Így joggal várhatunk korrekt tájékoztatást az államtól – jelentette ki Székely Antal, a megyei közgyűlés MSZP-s tagja.