Filippov: Az elmúlt évtizedekben gyáva lett a politika, nincs innováció

Az elmúlt években gyáva lett a politika, nem szabad tévedni, mert az egyenlő a totális megsemmisüléssel és kísérletezni sem szabad, mert az elpusztításomra fogják használni a hibákat - mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetője, politikai elemző a 168.hu oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban. 

A múlt heti műsorban az Egyensúly Intézet vezetője kiemelte: létrehoztak egy javaslatcsomagot, melynek részeként rögzítenék, hogy 16 éves korra csökkentenék a választójogi korhatárt, a részvételt pedig kötelezővé tennék. Elmondta, ezek az új lehetőségek nagyon erős érzelmeket kovácsoltak fel a visszajelzések alapján, csakúgy mint az ellenzéki előválasztás legújabb fejleményei, melyek szerint online is lehet majd szavazni, a voksoláson pedig azok is részt vehetnek majd, akik csak a 2022-es választások idején töltik be 18. életévüket.

Elmondta, érthető a szkepticizmus sokak részéről, a pártoknak és az embereknek is időre van szüksége a politikai innovációkkal való megbékéléshez. Véleménye szerint azonban a választójogi korhatár csökkentésével kapcsolatban legalább annyi megalapozatlan érv hangzott el, mint a nők szavazójoga kapcsán. 

Arról, hogy hogyan lehetne aktivizálni a fiatal választókat, Filippov elmondta, a szülők jó hatással vannak a fiatalok szavazási hajlandóságra, a nagyobb részvételi hajlandóságot mutató felnőttek ugyanis a kortársakkal szemben arra ösztönzik a fiatalokat, hogy tájékozódjanak és vegyenek részt a közéletben. A szülőktől való elköltözés után a választási hajlandóság nagyjából 30 éves korunkig csökken. Az Egyensúly Intézet vezetője szerint Magyarországon kialakult egy generációs szakadék, ahol a fiatalok azt hiszik, hogy a politikában csak az idősek szavazataiért megy a verseny, és őket senki nem akarja megszólítani. Hozzátette: cinizmus alakult ki a körükben a politika iránt, aminek az is az oka, hogy a politika ma más térben zajlik, mint ahol a fiatalok tájékozódnak, szórakozódnak, vagy eszmét cserélnek.

Ezért azt hangsúlyozta, hogy a politikát be kell vinni az iskolába, és meg kell kezdeni a demokratikus készségekre, a vitára való nevelést. Véleménye szerint a lexikális tudás helyett élményalapú oktatást kellene létrehozni, amely kis változtatásokkal a pedagógusképzésben elérhető lenne. 

Az e-szavazás is ott szerepel a 2030-ra kitűzött javaslataik között: eszerint minden magyar választónak biztosítani kell, hogy interneten keresztül szavazhasson. Kiemelte, csakúgy mint a készpénzmentes gazdaság megteremtésére, úgy erre sem áll még készen a magyar társadalom jelentős hányada és a magyar közigazgatás sem. A 2024-es EP-választásra azt szeretnék elérni, hogy első lépésként szavazógépeken lehessen voksolni.

A javaslatok realitásáról Filippov úgy vélekedett, hogy az elmúlt évtizedekben nem nagyon beszéltünk itthon politikai innovációról. Ennek az az oka, hogy az a rendszer, amiben jelenleg a politikai erők dolgoznak, nem igényel felkészülést, nem szükséges stratégiai módosítást, és ha négy évvel ezelőtt működött, most is működni fog. Kiemelte: ha valaki kísérletezésbe kezd, az egyből vissza fog rá hullani.

(Kiemelt kép: 168.hu | Merész Márton)