Felzúdult a méhkas: mindenki Schmittbe döfi
Az ellenzék egymást túlkiabálva igyekszik minél többet kihozni Schmitt Pál plágiumbotrányából. Az LMP összekötötte a botrányt a hétfőn lejáró népszavazási aláírásgyűjtésével, a Demokratikus Koalíció szerint Orbán "szabadította rá az országra Schmitt Pált", ezért neki is kell rendeznie az ügyet. Az MSZP Tarlóst mondatná le, mert megvédte az "álamfőt".
Pénteken a Lánchídon a Jobbik, a Szabadság hídon pedig az LMP aktivistái próbálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék az államfő lemondását. A rendőrség tizenkilenc embert állított elő közlekedési szabálysértés és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt, majd később - miután a rendelkezésre álló felvételek alapján sikerült őket azonosítani - további két ember ellen indított szabálysértési eljárást.
A Magyar Helsinki Bizottság az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében jogellenesnek minősítette a "hídfoglalók" előállítását, "különösen miután engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, és elhagyták az úttestet".
A jogvédő szervezet szerint semmi sem indokolta, hogy a rendőrök előállítsák a hidakat körülbelül egy percig élőlánccal lezáró, spontán demonstrációk résztvevőit. "Bonyolult jogi kérdés, hogy a demonstrálók rendeltetésszerűen éltek-e gyülekezési jogukkal, függetlenül azonban a gyülekezés jogszerűségétől, a tüntetők előállítása bizonyosan indokolatlan volt" - írják, emlékeztetve: a rendőrségi törvény szerint előállítható az, akivel szemben a szabálysértési eljárás azonnal lefolytatható. Az előállítás ilyen esetben azonban nem kötelező, hanem csak lehetőség.
A bizottság felidézi a józsefvárosi polgármester, a fideszes Kocsis Máté irodáját elfoglaló, A Város Mindenkié nevű csoport aktivistáinak ügyében kiadott ombudsmani állásfoglalást, amely alapján szerintük világos, hogy miután a tüntetőket igazoltatták, és ellenük megtették a szabálysértési feljelentést, a rendőri fellépés elérte a célját, így semmilyen kényszerítő körülmény nem indokolta a demonstrálók előállítását. Az esetleges szabálysértési felelősség megállapításához szükséges adatok a rendőrség rendelkezésére álltak, ráadásul az eljárás azonnali lefolytathatósága is erősen kérdéses, hiszen annak során abban a bonyolult jogi kérdésben kell állást foglalni, hogy jogszerűen gyülekeztek-e a hídfoglalók vagy sem - olvasható a közleményben.
Az LMP így próbál még aláírást gyűjteni
Az LMP szerint akik aláírják népszavazási kezdeményezésüket, azok nem akarnak következmények nélküli országban élni, így Schmitt Pál sorsáról is kifejtik véleményüket.
– A kormányzattal szembeni ellenállás a civil aktivisták segítségében és az LMP népszavazási kezdeményezésének támogatásában is tapasztalható - összegezte Vágó Gábor, a párt országgyűlési képviselője a tapasztalatait. Arra buzdította az embereket, hogy az aláírásgyűjtés határidejéig hátralévő 48 órában mindenkit mozgósítsanak, hogy a szükséges 200 ezerhez még hiányzó 50 ezer aláírást össze tudják gyűjteni.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő "az erő nyelvén ért", az aláírásgyűjtésük pedig erőt mutat, és véleményt mond arról, hogy "egy hazug rendszerben egy hazug elnököt" ne lehessen megtartani.
Megjegyezte: Orbán Viktor a múlt évben úgy fogalmazott: nem lehetünk következmények nélküli ország, de most úgy látszik, "amikor az ország legfőbb közjogi méltósága hazudik, mégis következmények nélkül marad".
Vágó Gábor szerint mindennek egyetlenegy következménye van, az pedig a népharag, amely most testet ölt a civil ellenállás formájában és abban az alkotmányos ellenállási formában is, amely arra irányul, hogy elmozdítsák a köztársasági elnököt pozíciójából.
– Egyértelmű, hogy Schmitt Pál Orbán Viktor "bábja", és amíg a kormányfő támogatását élvezi, helyén marad - mondta Vágó Gábor. Hozzáfűzte, hogy a hazugság rendszere csak addig él, amíg sok ember össze nem gyűlik, hogy kimondja az igazságot. Hétfőn tárgyalnak az ellenzéki pártokkal az államfő elmozdításának jogi lehetőségéről.
Újságírói kérdésre válaszolva Vágó Gábor azt mondta: azok az LMP-s aktivisták, akiket péntek éjjel előállított a rendőrség, mert a Lánchídon és a Szabadság hídon megpróbálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék Schmitt Pál lemondását, nem a párt szervezésében akcióztak.
A cikk folytatódik - olvasson tovább!