Felfelé megejtően kedves, lefelé kíméletlenül tapos – Portré Kásler Miklósról, akinek sorsát már eldöntötte Orbán Viktor
Orbán az általa kiemelt orvos miniszterekkel hagyományosan megégeti magát. Első egészségügyi miniszterétől, Gógl Árpádtól kínos bonyodalmak árán szabadult. Távozásának bejelentése után a hiperaktív doktor kis híján „kivitte”, önálló gyógyító birodalommá fejlesztette az egészségügy frekventált, reprezentatív intézményeit. Mikola István, a szinglihordák ostora, a nemzeti népszaporítás felkent papja, 2006-ban miniszterelnökhelyettes-jelöltként az országgyűlési választásokat is meghekkelte. A kampány döntő szakaszában olyan nagy formát futott, hogy egy személyben garantálta a választási vereséget.
A döntés kis híján Orbán bukásához vezetett, néhány hónapig rezgett is a léc. Mondják, míg Kásler egyik elődje, Réthelyi Miklós professzor passzív volt, ámde nem kártékony, Káslert sem reformernek hozták, de ahol lehetett, ártott.
Ne feledjük, a Kékgolyó főigazgatójaként Kásler túlélt már néhány kormányt. Kedvelték jobbról, nyalták-falták balról, minden létező kitüntetéssel megajándékozták a Prima díjtól a Köztársasági érdemkeresztekig. Egy egészségügyi prominens meséli: jelen volt a Kékgolyóban, ahol a főigazgató Gyurcsány és felesége jelenlétében hirdette meg a nemzeti rákellenes programot, s Gyurcsány a szokott dagályos stílusában méltatta a doktor soha el nem múló érdemeit. Horn Gyula egyszerűbb lélek volt. Korábban, amikor egy egészségügyi tisztviselő vizsgálni kezdte a főigazgató önkényes döntéseit (nem akarta kirúgni, csupán vizsgálódott), Horn emelte fel a telefont, hogy a maga közvetlen stílusában adja tudtára: a Káslert pedig ne cseszegessétek. Tilos hozzányúlni. A jóért, amit a politikától kapott, Kásler nem maradt adós, ennek következtében a nézeteit is sűrűn váltogatta. Szerinte Orbán ismerte fel először Magyarországon az onkológia jelentőségét. Nála Orbán a befutó.
A főigazgató minden rendszerben segítőkész embernek látszott. S mivel ma már a rák az egykori morbus hungaricushoz (tbc) fogható népbetegség, ez a gyötrelem óhatatlanul érinti a politikusok rokonait is. Káslernál gyakran megcsörrent a telefon. Őt mindig fel lehetett hívni, ha baj volt. És milyen kedves, mily megnyugtató, mikor fogad a főigazgató, ő mutat be a legkiválóbb terapeutának, kimaradnak a hosszú várólisták, személyesen is rám pillant néha, mindig készen áll a VIP betegszoba. Káslert ezért nem kárhoztatjuk, élt a helyzeti előnnyel. Neki lejtett a pálya.
A pálya Kásler életében a lehető legátlagosabb volt. A „konzervatív, katolikus szellemű családból” származó Kásler Budapesten született, később költöztek vissza Sárvárra. A család sikeresen megkapaszkodott, apja jogászként kezdte, fogalmazó, majd járásbíró volt a legkeményebb ötvenes években is. Anyja egyszerű pedagógus, más megközelítésben több is volt ennél. A Hazafias Népfront sárvári elnökeként működött. Káslerné csapata biztosan hozta a választási kilencvenkilenc egész kilenctized százalékokat. Napi Partizán című netes videójában Gulyás Márton hangsúlyosan említi Kásler mozgalmi múltját, aktív KISZ-vezetői előéletét. Szerintünk túlzás a szárnyait bontogató Káslert, ahogy a videóban teszi, Kásler elvtársként emlegetni. Ilyesmiket számosan elkövettek, legföljebb nem minden elkövetőből lett ősz fejjel konzervatív gondolkodó, nemzeti teológus, a Szent Család PR-menedzsere, a felvilágosodás ellenfele, a nyugati orvoslás kárhoztatója, s egyúttal haszonélvezője is. Kásler a fiatal diplomásokat nyugati intézetekbe küldi fejlődni, hogy – mint ő maga mondta – „lássák, mit hogyan nem szabad csinálni”. A miniszter a globális világ technikai túlfejlődését kárhoztatja, eredményeit kétli, miközben persze miniszteri Audival jár ő is, s fiával közös cége luxusgépkocsik kölcsönzésével foglalkozik.
Az orvosi karrier kezdete az unalom határáig sablonos. 1978-ban Szegeden diplomázik, itt teszi le a szakvizsgákat. Klinikai onkológiai szakvizsgát 2009-ben tesz, amikor tizenhét éve főigazgató. Tulajdonképpen fejsebészként debütál, a Kékgolyóban lesz adjunktus, majd a fej- és nyaksebészeti osztály főorvosa. Ismerői szerint Kásler nem karizmatikus, rendszeralkotó orvos, nem „nagy sebész”, nem igazi márkanév, mint a legendás előd, Eckhardt professzor. A mandátuma egészségügyi vezetők szerint puccs eredménye, maga Eckhardt professzor sem Káslert javasolta, az Antall Józsefet kezelő, jelentős befolyással bíró orvosi team vezetője azonban őt támogatta. Pozícióját huszonhat évig megtartotta. Kásler megítélése vegyes, a Magyar Narancs portréja szerint lehetetlenség róla csak jót vagy csak rosszat mondani. Érdemei közé sorolják az egységes rákgyógyászati protokoll kidolgozását.
Tudatunkban az onkológusszakma úgy rögzült évtizedekig – a tudomány azóta mérföldeket ugrott –, hogy színre lép a diagnoszta, felállítja a diagnózist, majd jön a sebész, és operál, erősen kétes eredménnyel. A valóságban a modern onkológia a gyógyszeres kezeléstől a sugárterápiás módszerek, kémiai beavatkozások kombinációján át a szakrendszerek összehangolt munkájáig terjed. Igazán sikeres gyógyítás csak centrumokban folyhat. Vitathatatlan, hogy Kásler a fejlődési vonalat évtizedeken át innovatív módon követte. Az OOI feladata a rákgyógyászat országos rendszerének összehangolása lett volna, de a főigazgató az utóbbiban viszonylag csekély aktivitást mutatott. Annál sikeresebb volt intézete (és saját renoméja) fényezésében, a fejlesztési források beszerzésében, akár a rivális intézetek kárára is.
Orvosi körökben Káslert nem övezi osztatlan szeretet. Aki Kásler intézetében ellentmondott, annak fű nem nőtt. Egészségpolitikusok szerint Kásler egyénisége egyszerű szerkezet: úriember, sármos és graciózus, felfelé megejtően kedves, lefelé kíméletlenül tapos.
A riválisok lefojtott ellenszenvét jelzi, hogy amikor a járvány csúcsán Kásler kicsinyes okokra hivatkozva, vélhetően magamutogató hiúságból menesztett két jó nevű intézményvezetőt, köztük egy volt fideszes helyettes államtitkárt, Merkely professzor, a Semmelweis Egyetem rektora az egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével bízta meg a Kásler által leváltott Cserháti Pétert. Ez önmagában üzenet volt.
És ezzel fejest is ugrottunk a doktor államférfiúi pályájának taglalásába. Balog Zoltán örökségének birtoklása gyakorlott politikusnak is emberes feladat. De Balog, bármilyen vétkek terhelik, mégis politikai agy volt: mindenben kiszolgálta Orbánt, de néha látszott, a dolgokról valamit gondol is. Káslerről nem tudjuk elképzelni ezt, egy autoriter hatalmi szerkezetben nincs is jelentősége. Nyilvánvaló, hogy a fennálló szerkezetet védi. Egészségügyi reformokra költeni, programokkal bíbelődni, mindezt keresztülverni a lakosságon, kockázatos dolog. Koncepció kell hozzá, pénz, fajsúlyos egyéniség. Kásler ellenben reneszánsz szellem, nagy gondolkodó. A vallásfilozófián túl konyít a történelemhez is.
A magyarság eredetéhez sajátos fogalmi keretben képes közelíteni. Egy kétszáz éve eldőlt meccset, a finnugor–hun belharcot szeretné újrajátszani. Az ezoterikus, formabontó figurák szemlátomást tetszenek magának a Nagysámánnak is. A sztyeppei őseredet eszme (amelyre Magyarországon komoly pénzt hozó, prémsüveges, tarsolylemezes, asztaltáncoltató szubkultúra épült) a keleti nyitás politikájához is passzol. Szinte látjuk, miként vágtatnak felénk a mongolok a Mészáros Lőrinc által kivitelezett balkáni selyemúton.
Hogy mit várt a miniszterelnök Kásler csatasorba állításától, nem tudhatjuk. A látványsportnak nem számító, nem túl elegáns feladatoktól (oktatás, egészségügy, kultúra, szociális ügyek) Orbán úgy menekül, mint ördög a tömjénfüsttől. Mindent berámolt egy hatalmas túlélőcsomagba, amelynek minden eleme reformokért kiált. Amíg a dolgok úgy-ahogy összeálltak a viszonylag koherens szervezetműködtető Balog Zoltán alatt, ez működött.
A politikusokkal jó viszonyt ápoló, de a politikában járatlan Kásler kosarából a verebek máris csipegetni kezdték a legízesebb magvakat. Két alapterületet (oktatás, kultúra) Kásler kinevezése után azonnal elözönlöttek a populista félőrültek.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a kultúrharc részeként máris nemzeti kezekben van. A Nemzeti alaptanterv körül sertepertél Takaró Mihály, a forrongó antiszemita. A színházak sorsa tisztázatlan. Kulturális bónusznak számít a Művészeti Akadémia. Seregestül gyülekeztek a varjak, s mind arra számítottak, hogy ez a derék onkológus, aki egyszerre történész és orvos, begyógyítja a nemzet százados sebeit. A félőrültek rohamát Kásler kezdettől képtelen megfékezni. Igaz, jelentős ellenállást nem is tanúsított, mivel valamilyen módon közéjük tartozik. Nem járt jobban az egészségüggyel sem. Az orvosi kamarát a kásleri stílus annyira kiborította, hogy ezúttal először kicsúszott a kormánypárti ellenőrzés alól. A kórházszövetség súlytalanná vált. Az oktatáshoz Káslernek végképp nincs köze, macskaléptekkel lopkodták ki alóla a kulcsfontosságú pozíciókat. A szakoktatást Parragh László társadalmi munkában ellenőrzi. Az egyetemek után az ITM (az ambiciózus Palkovics László) nyújtogatja mágneses csápjait. Kásler keze alatt két reszort terület maradt, a közép- és alsófokú oktatás. Magát a minisztert Orbán két komisszárja, a Rétvári–Novák kettős ellenőrzi. Mire fényes pályáját lezárja, Kásler tárca nélküli miniszter lesz.
Ebbe a helyzetbe robbant bele a koronavírus-válság. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kormánypárt minden válságot jól kezel, amit ő maga kelt. Egy járvány kellett ahhoz, hogy kiderüljön, az egészségügy tényleg nem működőképes.
Összeomlik a legkisebb feszítő súly alatt. Alaplépés, hogy válság idején mindenáron meg kell tartani a közbizalmat. Az őszinteség fél győzelem. Fordítva jártak el. Tétováztak, sugdolóztak, félinformációkat csorgattak, maguk előtt is titkolóztak, mivel maguk is a sötétben botorkáltak. A mentést, a válságkezelést rendőri feladattá tették. Káslerről villámgyorsan kiderült, nagyképű narrátor, pocsék kommunikátor. Alkata, fellépése ránézésre is döntésképtelenséget sejtet.
Ráadásul a kormányalakítás után mindenkit leváltott, aki épp szembejött. Legelőször a tiszti főorvost, aki elfogadott, bevált szakmai tekintély volt. Most Müller Cecília egy jóságos tanti modorában olvassa fel a szöveget, amit a stáb a kezébe nyomott. A kórházi ágyfelszabadítás fedőnevű hadgyakorlat (Merkely professzor nevezte el így) fiktív jellege ellenére konkrét tragédiákba torkollt.
Magyarországon leállt a gyógyítás, nincs kórházi felvétel, nem készülnek diagnózisok, a várólisták is lefagytak. És ami nem lényegtelen, a járvány tesztelése hetekig stagnált, országunk ebben tényleg élen járt.
Az orvosigazgatók leváltásával, talán hogy példát statuáljon, a hatalomgyakorló élcsapat lelkének legközepébe taposott. A bizalom végképp kitelt. Kásler doktorról sosem derült volna ki, mennyire alkalmatlan, ha óvatlanul bele nem lép a pandémia legközepébe.
Hogy mi lesz Kásler sorsa, sejthető. Egy darabig még nyilván elvan, magányosan egy túl szellős minisztériumban. Menekülési útvonalak most is vannak. Orbán tavaly megszervezte Kásler számára a kurultáj kultúra kultuszhelyét, Magyarságkutató Intézet néven. Kormányközeli kutatóintézet már létezik, a Szakály-féle Veritas. Ez a mostani 880 milliót kóstál. Nem kevés. Az Akadémia Történeti Intézete alig került valaha többe. Káslernek ennyi elég. Eltévelyeg a szittya ősvilágban. Csupán remélni tudjuk, hogy a nagy magyarságkutató, Julianus barát nyomdokán járva megleli végre őshonát.
