Falus András: A vírus nincs tekintettel a foci EB-re
Abban nincs egyetértés a 168.hu-nak nyilatkozó szakértők között, hogy túl vagyunk-e a járvány harmadik hullámának csúcspontján, ám abban igen, hogy ronthat a helyzeten a korai nyitás.
„Nem értük el még a harmadik hullám tetőfokát, hiszen egyelőre drámaian nem csökken a fertőzések száma, sőt egyre több gyerek betegszik meg, és majd csak egy-két hét múlva érzékeljük a húsvét-hatást, illetve a korai nyitás hatását, amik még magasabb betegszámokat hozhatnak” - mondta Falus András immunológus. Úgy vélte, ugyan a hétvégéhez képest emelkedett a hét elején a napi halálozások száma, de „nem ez a mérvadó szám, sokkal informatívabb az, hogy hányan vannak kórházban, illetve lélegeztetőgépen, és ez a szám is emelkedik.” A szakember megjegyezte, az egyetlen pozitívum, hogy legalább az emelkedés üteme mintha lassulna a hivatalos adatok szerint. (Az alábbi grafiokon a napi új betegek számát mutatja lakosságarányosan, egymillió főre vetítve)
Optimistább Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki szerint „vagy éppen a platószakaszban vagyunk, vagy már lefelé is tartunk onnan”. Ferenci Tamás biostatisztikus szerint is már elérhette a harmadik hullám a tetőpontját. A szakember – aki a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja – megjegyezte: hiába magasak még a betegszámok, ha a napi kilengésektől „kisimított” hét napos mozgóátlagokat, illetve a kórházi kezelésre szorulók, vagy épp a lélegeztető gépen lévők számát nézzük, akkor április eleje óta csökkenő tendenciát látunk. Ferenci szerint a pozitív tesztek aránya ugyan 20-25 százalék közötti, ami nagyon magas – a WHO ajánlása szerint 5 százalék alatt tekinthető a tesztelés megfelelő intenzitásúnak –, de stagnál, ami arra utal, hogy az esetszám csökkenése valódi javulást jelent. Az pedig szerinte normális jelenség, hogy egyelőre a halálozások száma nem csökken érdemben, hiszen, „aki most hal meg, az a beteg 4 héttel ezelőtt fertőződött meg”, vagyis a hullám leszálló ágának megjelenéséhez képest több héttel később csökken majd csak a halálozások száma. Pontosan emiatt nem látjuk még Ferenci szerint az oltások hatását sem, hiszen az ugyanígy csak később, 4-6 hét csúszással jelentkezik. (Az alábbi grafikon a napi halálozások számát mutatja lakosságáarányosan, egymillió főre vetítve)
Arról, hogy a kormányzat által korábban „laborként” emlegetett Ausztriához képest nálunk ennyire erősen tombolhat a járvány harmadik hulláma, és már hetek óta Magyarország vezeti a világon a lakosságarányos halálozások szomorú statisztikáját, Falus András immunológus azt mondta, ennek több oka van. Globális oknak nevezte, hogy a brit variáns sokkal fertőzőbb és stabilabb. A lokális okok között pedig a hazai egészségügyi ellátórendszer évtizedes lemaradását, a magyarok általában véve rosszabb egészségügyi állapotát – gyakorlatilag népbetegség itthon a magas vérnyomás, az elhízás és a diabétesz – említette, továbbá szerinte „rontott a helyzeten a kormányzat késlekedése, hiszen legalább egy hónap késéssel rendelték el a zárást márciusban”. Falus szerint a mostani nyitás korai, a tavaszi zárás viszont kései volt. Megjegyezte, hogy „a vírus nincs tekintettel a foci EB-re”, és szerinte, ha érdemi, 80 vagy akár 100 százalékos bérkompenzációt adna a kormány, „akkor nem lenne ekkora politikai nyomás, kényszer a nyitásra”.
A korai nyitás veszélyeire figyelmeztetett Szabad Zoltán is. A mostani időszakban naponta tucatnyi betegét oltó, háziorvosként praktizáló érdekképviseleti vezető szerint „úgy tűnik, a legrosszabbon túl vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy akkor most irány az Adria”. Úgy vélte,
„most kellene nagyon figyelni arra is, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy túl korán nyitunk.”
Szabad emlékeztetett: míg az első hullám elején, tavaly tavasszal példás gyorsasággal hozták meg a szigorú intézkedéseket, addig tavaly szeptemberben az iskolák kinyitása után gyorsan és jobban szétrepült a vírus, idén tavasszal pedig „2-3 hetet késtek a zárással”, holott a brit járványgörbe ismeretében már januárban látható volt, hogy egy erős harmadik hullámra lehet számítani. Szerinte „nem kellene kipróbálni, hogy az április 19-i iskolanyitás hoz-e egy negyedik hullámot”.
A szakszervezeti elnök úgy véli, nemcsak a pedagógusokat kellene oltani, hanem a gyerekeket is, és nem szabadna idő előtt kinyitni az iskolákat: a kockázat, amivel ez jár, meglátása szerint meghaladja a várható nyereséget. Ami pedig a nyitás más területeit érinti, Szabad úgy gondolja, „nem a két-három székkel rendelkező fodrászatok kinyitásából lesz a baj, hanem a plázákból, ahol az egyes üzletekre vonatkozó létszámkorláttól függetlenül sokan gyűlhetnek össze”. Mint mondta, a brit példát tartaná inkább követendőnek: Nagy-Britanniában 50 százalékos átoltottság után beszéltek először nyitásról, és ezt rövid időn belül nálunk is el lehetne érni, hiszen jól halad az oltás, nő a regisztrációs hajlandóság, a bizalom a vakcinákban. (Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a lakosság hány százaléka kapta már meg legalább az első oltást)
Hiába pörgették fel a tömeges oltásokat, Falus András szerint messze még a kívánatosnak mondható 70-80 százalékos átoltottság, ami csak év végére érhető el, persze csak akkor, ha sokkal többen regisztrálnak. Ehhez pedig több dolog is szükséges még - hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, a harmadik hullám lecsengése után a gyerekeket is el kell kezdeni mihamarabb oltani, és szerinte meg kellene szüntetni az oltás regisztrációt, mert ha „bárki a regisztráció nyűgje nélkül, a háziorvos közreműködése nélkül odamehet egy oltóponthoz vagy oltóbuszhoz, hogy beoltsák, akkor nagyobb lenne az oltási hajlandóság is, aminek növelésére nagy szükség lenne a nyájimmunitás eléréséhez.” A vírus globális legyőzése ráadásul szerinte még messzebb van, ugyanis a vakcinák 87 százalékát a fejlett országokban adták be, míg a világ legkevésbé fejlett országaiba csak 0,2 százalék jutott.
(Kiemelt kép: MTI | Vajda János)
