Faluról falura terjed a félelem

A Romák elleni erőszakos támadások Magyarországon című jelentés bemutatja, milyen hatást gyakorolnak a rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények az egyéni áldozatokra, a közösségekre és a társadalom egészére. Továbbá rámutat, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miként gátolják a hasonló támadások megelőzését és az azokkal szembeni hatékony fellépést.

2008 januárja és 2009 augusztusa között a magyarországi romák sorozatos Molotov -koktélos támadások és hat halálos áldozattal is járó lövöldözések célpontjaivá váltak. Az áldozatok között volt egy negyvenes éveiben járó pár, egy idős férfi, egy apa és négy éves kisfia, valamint egy egyedülálló anya tizenhárom éves lányával.

“A magyar hatóságoknak kötelességük, hogy megelőzzék a diszkriminációt és biztosítsák a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára az igazságszolgáltatást. Ez azt is jelenti, hogy kötelezettségük kivizsgálni, szerepet játszott-e vagy sem ezekben vagy bármely hasonló támadásban a rasszista vagy etnikai alapú gyűlölet vagy előítélet.” - mondta Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai térségének programigazgatója. “A rasszizmus és a rasszista alapú erőszak elleni küzdelemmel a hatóságok kifejezésre juttathatják azt a fontos üzenetet, hogy a sokszínűséget nem szabad fenyegetésként felfogni. Azt az egyértelmű üzenetet kell közvetíteniük, hogy a rasszizmust semmilyen formában nem fogják tolerálni.”

A gyűlöletre uszítás és a rasszista alapú bűncselekmények a magyar törvények alapján is büntetendőek. Azonban a rasszista indíttatásból elkövetett támadások vádjával benyújtott vádiratok és az ez alapján hozott ítéletek száma alacsonynak tűnik, ha a nem-kormányzati szervezetek által készített, hasonló támadásokról szóló jelentések számához viszonyítjuk őket.

A magyar rendőrség elmondása szerint 2008-ben 12, 2009-ben pedig 6 rasszista indítékból elkövetett támadás történt roma közösségek ellen. A nem-kormányzati szervezetek ugyanakkor 2009-ben 25, 2008-ben 17 ilyen rasszista indíttatásból elkövetett támadást jegyeztek fel.

A számbeli eltérés annak tudható be, hogy az áldozatok – gyakran félelemből – nem jelentik be a hatóságoknak az összes ténylegesen megtörtént gyűlölet-bűncselekményt, illetve annak, hogy a rendőrség és az ügyészek gyakran nem veszik figyelembe a támadások mögötti rasszista indítékot.

Sok, az Amnesty International által megkérdezett, az ellenük elkövetett erőszak miatt traumatizált áldozat nem volt tisztában azzal, hogy számukra segélyszolgáltatások állnak rendelkezésre, és hogy azok miként érhetőek el.

“A rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények rögzítésének, kivizsgálásának, üldözésének és megbüntetésének, valamint az áldozatok számára történő jóvátétel biztosításának elmulasztása a magyarországi roma közösség cserbenhagyását jelenti.” - mondta Nicola Duckworth.

“A kormánynak a nemzetközi jogból eredő kötelezettsége küzdeni a hátrányos megkülönböztetés bármely formája ellen, és ennek kulcsfontosságú része, hogy információkat gyűjtsenek a gyűlölet-bűncselekmények létezéséről és előfordulásának mértékéről.”

Az Amnesty International továbbá felszólítja a magyar hatóságokat, hogy:

• biztosítsák, hogy a roma közösség, valamint egyéb kiszolgáltatott csoportok védelemben részesüljenek az erőszakkal szemben


• biztosítsák, hogy a rendőrtisztek és az ügyészek a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint a rendőrségnek e bűncselekmények elleni küzdelemben betöltött szerepét illetően képzésben részesüljenek


• működjenek együtt a roma önkormányzatokkal, a nem-kormányzati és emberi jogi szervezetekkel annak érdekében, hogy közösen biztassák a romákat a gyűlölet bűncselekmények bejelentésére és biztosítsák, hogy az áldozatok számára elérhető legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, és a rehabilitációt és kártalanítást is magában foglaló jogorvoslati lehetőség.

Esetek

2009. február 29-én kora reggel Cs. Róbertet és négy éves fiát lelőtték, miközben megpróbáltak kimenekülni a Molotov-koktélokkal felgyújtott házukból a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. Bár tanúk beszámoltak lövésekről, a rendőrségi nyomozás eredetileg mégis balesetként kezelte az ügyet. Csupán Mohácsi Viktória, akkori európai parlamenti képviselő közbelépését követően találták meg a nyomozók a Molotov-koktélokhoz használt üvegeket, valamint a söréteket és tölténytárakat.

A boncolást követően, amely során bebizonyosodott, hogy Róbert és fia halálos lövést kaptak, megváltoztatták a rendőrségi jelentést. A Független Rendőri Panasztestület megállapítása szerint az, hogy a rendőrség nem kezelte a gyilkosságot gyűlölet-bűncselekményként, súlyosan gátolta a nyomozást és ezáltal sértette az áldozatok jogait.

2008. június 15-én egy fényeslitkei falusi kocsmában, szóváltást követően egy 40 éves férfi megkéselt egy 14 éves roma fiút, K.H.-t és unokatestvérét, F.N.-t.

A bírósági ítélet szerint a férfi azért keveredett szóváltásba az áldozatokkal, mert rossz néven vette, hogy F.N. hátat fordított neki, miközben a férfi a bárpultnál állt. Erre K.H. és F.N. úgy döntöttek, hogy kimennek a kocsmából. Az ajtóhoz érve K.H. állítólag ezt mondta a férfinak: “Ha akarsz valamit, menjünk ki!”. A férfi elővett egy 11 cm hosszú és 2 és fél cm széles zsebkést és háromszor mellkason szúrta K.H.-t. Ezt követően F.N.-t is mellkason szúrta, majd elmenekült. K.H. a szúrt sebek következtében még a helyszínen életét vesztette. F.N. életveszélyes sérüléseket szenvedett. Beszámolóik szerint F.N. és K.H. családját nem látták el megfelelő segítséggel és támogatással a nyomozás során. K.H. családjának jogi képviselője azt állítja, hogy a rasszista indítékkal kapcsolatban a rendőrség nem folytatott nyomozást. Az áldozat jogi képviselője az Amnesty International-nek elmondta, hogy két szemtanút azonosított, akik azt állították, hogy hallották, amint a támadó azt mondta, azért követi el a bűncselekményt, mert „egyetlen roma sem fordíthat neki hátat”.