A hőség a mentőknek is feladta a leckét

Már nem kell elutaznunk, hogy trópusi éjszakában legyen részünk. Az extrém meleg időjárás a mentőkre is több feladatot ró.

 

2024. július 12., 13:32

Szerző:

„Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egy átlagos napon 3300-3400 esetet lát el az országban, a kánikulai napokon azonban ez a szám most 4000 körül van, ami 15-20 százalékos emelkedés” – mondta Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője a Telexnek. A hőség okozhat ájulást, hányingert, szédülést, verejtékezést, fülzúgást és sápadtságot is. A szív- vagy tüdőbetegségben szenvedőknek fokozottan oda kell figyelniük magukra.

Már lassan egy hete újabb hőhullám van Magyarországon, az OMSZ-hez ebben az időben több bejelentés érkezik, mint máskor.  Az ország nagy részén 29 Celsius-fok körül vagy afelett fog alakulni a napi középhőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetés van érvényben a legtöbb vármegyében. A mostani hőhullám sokáig el fog tartani, éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, amit trópusi éjszakának nevezünk.

Tarol a csendes gyilkos

Persze azt nehéz megmondani, hogy ha valaki rosszul érzi magát, esetleg infarktust kap, az a meleg miatt történt-e. Az orvosok a hőséget csendes gyilkosnak nevezik, mert csak az esetek töredékében jegyzik fel halálokként vagy a halál egyik körülményeként a kánikulát. Holott részben a forróság miatt halnak meg kórházi ágyakon és idősek otthonában olyan emberek, akiknek szív- vagy tüdőbetegségük van. A forró napok túlhajtják a gyenge szervezetüket, a meleg éjszakák alatt viszont nem tudnak rendesen regenerálódni.

Általánosságban igaz, hogy az idősebb, krónikus betegségben szenvedők viselik nehezen a meleget, de Győrfi Pál szerint a 40 fok körüli hőmérséklet már az egészséges, fiatal szervezetet is megterheli.

A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy hőhullámok idején statisztikailag kimutathatóan többen halnak meg, mint egyébként. Tavaly Európában mintegy 70 ezer ember halt meg hőhullámok miatt. 2022 júliusában az extrém meleg időjárás miatt 16 százalékkal nőtt a többlethalálozás. Ennél jóval nagyobb mértékben, 36,9 százalékkal éppen Spanyolországban növekedett a többlethalálozás, ahol az elmúlt 40 évben a legnagyobb hőhullám volt. Ezt követte Ciprus és Görögország hasonló értékekkel. Az uniós tagországok közül akkor egyedül Lettországban nem regisztráltak többlethalálozást. Ezek alapján bizonyított, hogy a rendkívüli hőhullámok felelősek lehetnek a többlethalálozásért. Egy másik kutatás szerint Európában nagyjából 2644 korai halálozást lehetne megelőzni azzal, ha több fát ültetnének.

Lidija Srnec, a Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint persze a 20. században is haltak meg emberek a hőség miatt, de az elmúlt két évtizedben a legmagasabb fokú hőségriasztások egyre gyakoribbá és hosszabbá váltak.

Akik a hőségben a legveszélyeztetettebbek


A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján tett közzé egy dokumentumot arról, milyen egészségkárosító hatásai vannak a hőségnek, és kik tartoznak a veszélyeztetettebb csoportok közé.

Idősek: Idősebb korban a hőszabályozás megváltozik, emiatt nehezebben lehet elviselni a hőséget. Ebben a korban már csökken a fizikai aktivitás és a folyadékbevitel is, ami miatt hamarabb kiszáradhat a szervezet.


Csecsemők: Ahogy az idősek, úgy a csecsemők hőszabályozása is más, mint a legtöbb embernek. A csecsemők szervezete még fejletlen, és náluk is fokozottabban kell figyelni a folyadékbevitelre, mert könnyebben kiszáradhatnak.


Krónikus betegséggel élők: A krónikus betegek extrém melegben megtapasztalhatják, hogy rosszabbodik a betegségük. Ezen belül, ahogy fentebb említettük, a szív-és érrendszeri betegek vannak a leginkább kitéve a hőségnek, ugyanis a meleg miatt fokozottabb terhelés hárul a szívre.

 Az NNK oldalán több tanácsot lehet olvasni az extrém meleg időjárás idejére.

Tartsa hűvösen otthonát: Ideális esetben a szobahőmérsékletet napközben 32 Celsius-fok alatt kell tartani, éjszaka 24 Celsius-fok alatt. Ez persze egyszerű, ha valakinek van légkondija otthon. Ha nincs, akkor érdemes átszellőztetni a lakást éjszaka és korán reggel. Napközben lehet árnyékolót tenni az ablakokra, esetleg nedves törölközőket kiakasztani, és érdemes néhány órát légkondicionált helyiségben tölteni.


Tartsa hűvösen a testét: Hőségriadó idején érdemes naponta többször is langyos vízzel lezuhanyozni, esetleg hideg borogatást tenni a testre. Ha nem muszáj, inkább ne menjen napra, ha mégis, a szabadban ajánlott a lenge, bő, természetes anyagú ruha, sapka vagy kalap és napszemüveg.
Igyon sokat: Bár a megfelelő folyadékpótlás egész évben fontos, extrém melegben különösen oda kell rá figyelni, mert megnő a kiszáradás esélye. Ilyenkor kerülni kell az alkoholt, a túl sok koffeint és a cukrot. Ajánlott többször keveset enni, előtérbe helyezni a gyümölcsöket, zöldségeket.


Kerülje a fizikai erőfeszítést: Mivel ezekben a napokban már korán reggel és este is nagyon meleg van, a szabadtéri intenzív sport, a fizikai megerőltetés kerülendő.

Öt percre se hagyjanak az autóban senkit

A kánikulában az egyik leggyakoribb probléma a hőség okozta ájulás, ennek vannak előjelei: hányinger, szédülés, fülzúgás, sápadtság, verejtékezés.

Győrfi Pál szerint ilyen esetben fektessük árnyékba azt, aki rosszul érzi magát, és ha jobban lesz, nincs is szükség kórházi ellátásra.

Eggyel súlyosabb a napszúrás, ami azt jelenti, hogy az agy környezetében vizenyős duzzanat keletkezik. Ez egyes esetekben járhat súlyos tudatzavarral, eszméletvesztéssel. Ha valaki csak rossz közérzetet, fejfájást tapasztal, akkor elég a háziorvost hívnia, ha azonban eszméletét veszti, akkor mentőt kell hívni hozzá.

A legsúlyosabb, orvosi segítséget igénylő eset a hőguta, amikor lényegében az egész szervezet felmelegszik, és a beteg életveszélybe kerül. Ezért veszélyes, ha például az autóban hagynak egy gyereket. Győrfi Pál szerint még öt percre se szabad senkit a zárt autóban hagyni. Hőguta esetén mentőt kell hívni.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)