Csöbörből vödörbe kerültek a vendéglátósok

„Csak megbecsülni lehet, hogy hányan zártak be végleg, sokan még tetszhalott állapotban vannak, vagy próbálnak újranyitni”

– mondta a lapnak. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, az előző két évben körülbelül 1500 étterem és büfé zárt be, a kocsmáknál és zenés szórakozóhelyeknél 2300 ez a szám.

A cukrászdák száma viszont minimálisan még emelkedett is, Kovács László szerint ennek az az oka, hogy a cukrászat egyébként is hagyományosan elvitelre dolgozó ágazat, ezért kevésbé drasztikusan érintették őket a korlátozások, mint az éttermeket és a szórakozóhelyeket.

Az MVI elnöke úgy látja, hogy a foglalásokból, a tapasztalt érdeklődésből és a rendezvények számának robbanásszerű emelkedéséből következik, hogy erős szezon vár a vendéglátásra, de vannak lokális eltérések.

A hagyományosan magyar vendégkörre építő vidéki, külvárosi éttermek dübörögnek, a jó idő meghozta az étterembe járási kedvet. Turisták is szép számmal jönnek már, de ez még nem a járvány előtti forgalom, és erre a háborúnak is hatása van.

Kovács László emlékeztetett: a vendéglátás költségei alapvetően három kategóriára oszthatók: alapanyag, energia és munkaerő. Az elmúlt időszakban mindhárom terület jelentősen drágult.

Ráadásul a dráguló alapanyag- és energiaárak mellett a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie a szektornak, a járványhelyzet és a korlátozások miatt több tízezer ember hagyta el a vendéglátást. 

A lap kérdésére Kovács azt mondta: a vendéglátósok a saját túlélésük reményében óvatosak, ezért nem terhelik át az indokolt mértékben a költségeket a fogyasztókra. Volt, aki két részletben 8-10 százalékot emelt az árakon, valaki 15 százalékot, de lehet, hogy további árkorrekcióra is szükség lesz. Nagyságrendjében az sem kirívó, ha valahol 40-50 százalékos emelés történik, a gazdasági körülmények erre kényszerítik a vendéglátókat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)