Levéltetű lepte el a kedvenc virágját? Ezzel az atombiztos módszerrel örökre elűzheti őket

A levéltetű sok amatőr kertész életét keseríti meg, de nem akkor, ha ezt a módszert alkalmazza az elszaporodásuk ellen.

2025. május 21., 15:03

Szerző:

Nincs olyan kiskert, ahol ne jelennének meg az apró, ám annál károsabb levéltetvek. Ellenségük ugyan akad, de még így is képesek hatalmas pusztítást végezni – figyelmeztet az Agroinform, hozzátéve: a levéltetű elleni harc a kertész legfontosabb feladatai közé tartozik, hiszen ezek a rovarok képesek teljesen elpusztítani a zöldség- és gyümölcstermést, ha nem figyelünk oda rájuk, és nem teszünk hatékonyan az invázió ellen.

Így vegye fel a harcot a levéltetű ellen

A levéltetű elleni természetes védekezés egyik leghatékonyabb módszere a csalánlé alkalmazása. A cikk kiemeli, hogy bár az interneten számos házi praktika található, nem mindegyik biztonságos a növények számára. Például egyes háztartási tisztítószerek olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek károsíthatják a növényeket.

A csalánlé elkészítése egyszerű és környezetbarát: gyűjtsünk össze egy vödörnyi csalánt, öntsük fel vízzel, majd hagyjuk állni egy napig, hogy kiázzanak belőle a hatóanyagok. Az így kapott levet permetezzük a növényeinkre. Ez a módszer nemcsak hatékony a levéltetvek ellen, hanem kíméli a növényeket is, mivel nem tartalmaz káros vegyi anyagokat.

Persze vannak, akik a még ennél is természetesebb módszerekben hisznek, így inkább a növénytársítással próbálkoznak. Merthogy bizony vannak olyan növények, amelyeket a levéltetvek nem kedvelnek, ennek köszönhetően sem őket, sem a szomszédságukba ültetett palántákat nem támadják meg. Ilyen levéltetvek ellen használható növények például a körömvirág, a menta, az oregánó, az illatos levendula és a jó erős szagú fokhagyma. Érdekesség, hogy a levéltetű a nagy napraforgót sem kedveli.

Hogyan szaporodik a levéltetű?

A levéltetű félék alapvetően kétféle módszerrel szaporodnak: a hím és nőstény egyedek ősszel párzanak, a peték áttelelnek, tavasszal pedig egy szárnyas nemzedék kel ki belőlük, amelyek kirepülnek és megkeresik a fajtájuk számára megfelelő gazdanövényeket. A levéltetű szaporodásának másik útja a szűznemzés, vagyis a nőstény egyedek, ha az időjárás és minden más környezeti tényező adott számukra, megtermékenyítés nélkül is tudnak nagy mennyiségben szaporodni, ennek köszönhetően akár napok alatt képesen elterjedni egy-egy növényen.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Hans via Pixabay)

A Duna–Tisza közi Homokhátság növényvilágát nemcsak a klímaváltozás és az inváziós fajok fenyegetik, hanem a múlt tájhasználati hibái is tovább súlyosbítják a térség ökológiai válságát. Mára olyan súlyossá vált a helyzet, hogy a terület ikonikus növényei a kipusztulás szélén állnak.