Esztergomi kispályás
Pedig minden jól kezdődött. A Fidesz frissen megválasztott esztergomi elnöke, a Meggyes Tamást legyőző György Róbert, aki a háborús közélet lefegyverzését, kompromisszumos politizálást és stílusváltást ígért híveinek – talán az új elvek szellemében –, első telefonhívásra igent mondott KARDOS ERNŐ interjúkérésére.
Akkor még nem sejtettem, hogy az egészből semmi nem lesz. Pedig azonnal kijelöltük találkozásunk napját, csak időpontjának és helyének eldöntését halasztottuk el. Még barátságosan a keresztnevemen is szólított a külföldről hazatérő György Róbert, aki felkészülési időt kért ugyan, de azt mondta, hogy a részletek tisztázásáért hívjam nyugodtan a találkozásunk előtti estén – akár éjfélig is –, mert úgysem alszik. A megadott időpontban azonban hiába tárcsáztam az elnök urat, nem vette fel a telefont. Hívtam a randevú napjának reggelén is – hiába! Hívtam délelőtt – semmi!
Értetlenül álltam a dolog előtt. Aztán kaptam egy SMS-üzenetet, amelyben közölte, hogy néhány hetet várnom kell a félórás elfoglaltságot jelentő beszélgetésre. De meg is nyugtatott: én leszek az első, akinek interjút ad, amennyiben fennáll még az igényem. Mindezt természetesen köszönöm, és ezúton is jelzem, hogy az interjúigényemet fenntartom. Várom az elnök úr hívását.
Egyébként azért kellett új Fidesz-elnököt választani a lassan már háborús övezetté nyilvánított Esztergomban, mert nyilvánvaló vált, hogy a hagyományosan jobboldali város lakóinak is elegük lett a durva hatalmi harcokból, a polgármesterként bukott Meggyes és a Fidesz korábbi erőpolitizálásából. Amelynek következményét nehéz tagadni, hiszen részben a korábban kötött áramszolgáltatási szerződések miatt – a szokásosnál drágábban veszik az energiát – időnként ma is sötétbe borul a város. Ezentúl komoly terhet jelent a csaknem kétmilliárdért bérelt mélygarázs is. Állandó vita tárgya még, hogy pénzhiány miatt nem sikerül kifizetni a városban élő fiatal családok támogatását szolgáló Szent Miklós Alapítványnak ígért százmilliókat. Ez lenne az „elmúlt nyolc év” mérlege, a városlakók úgy látják, hogy Meggyes huszonötmilliárdos adósságba kergette a várost.
Ennek ellenére a Fidesz ma is kétharmados többségben van a helyi önkormányzatban, irányítani mégsem tudja a várost. A harc másik szereplője a polgármester, az ugyancsak kétharmaddal megválasztott független Tétényi Éva, akinek gerincét nem sikerült az elmúlt három év idegőrlő akcióival sem megroppantani. A hatalmi patthelyzetben egyetlen érdemleges döntésre sem jutott a két tábor, még érvényes költségvetése sincs a városnak. A harc közepette azonban a korábban együttműködést ajánló polgármester asszony mintha erkölcsi fölénybe került volna, és érzékelhetően egyre több híve akad. A vele csak távolról rokonszenvezők pedig úgy látják, hogy végre egy „férfi”, aki képes megfékezni az arrogáns Fideszt.
A helyzet tehát a Fidesz szempontjából megérett a változtatásra, úgy tűnik, Meggyes elvesztette pártja vezetőinek kegyét. Már nem ő, hanem az infrastruktúráért is felelős államtitkár, Völner Pál a területi választási felelős, aki azt nyilatkozta, hogy stílusváltásra van szükség a helyi politikában. Mit tesz isten, ezt a frissen megválasztott György Róbert is felismerte, aki egy internetes lapnak azt nyilatkozta, hogy azért van szükség stílusváltásra, mert a botránypolitizálás miatt a hívek egy része lemorzsolódott, vagy nyíltan hátat fordított a pártnak. Nem beszélt azokról, akik egyenesen szembe is fordultak a Fidesz politikájával. Ha majd létrejön az a bizonyos interjú, biztosan megkérdem az elnök urat, hogy mióta érzi, és ő mivel magyarázza pártjának népszerűségvesztését.
Addig is nézzük, hogyan működik a gyakorlatban a meghirdetett stílusváltás Esztergomban. Kapóra jön az önkormányzat rendkívüli testületi ülése, amely az árvízi helyreállításokhoz szükséges állami támogatás igényléséről kell hogy döntsön. A 168 Órán kívül a helyi tévé is ugrásra készen figyeli, mire jutnak a szemben álló felek. Az ülés negyedóráig sem tart, a testület vita nélkül megszavazza Tétényi előterjesztését. Lám, itt a stílusváltás! De a rossz akusztikájú teremben is jól hallani, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Steindl Balázs szerint meg kell ismételni a Magvető-szoborról szóló korábbi szavazást, és dönteni kell arról, hogy volt-e joga a polgármesternek az árvíz idején ingyenes parkolást elrendelni. Mindkét téma politikai töltetű, Steindl később nem is tagadja, hogy készültek mindkettőre; a szóbeszéd szerint a frakcióvezető Meggyes embere, egykor a sofőrje volt. Aki nem saját, hanem Tétényi stílusán javítana.
A Magvető-szobrot a kormány azért hozatná a fővárosba, hogy az általa áhított 1945-ös állapotoknak megfelelően sikerüljön helyreállítani a Parlament előtti Kossuth teret. De nem árt tudni, hogy legalább egyszer minden esztergomi kisgyerek felmászott már a Magvetőre, kis túlzással – pártállás nélkül – minden esztergomit köt valamilyen személyes emlék a szoborhoz. Talán ez okozott korábban zavart a Fidesz-frakcióban, amikor – a polgármesterrel egyetértve – megtagadták a kiadatását. Steindl ma is állítja, valójában igennel akartak szavazni, és most kiköszörülnék a csorbát. Tétényi Éva később csak annyit mond, hogy Dombóvár is a kormánypárt kezén van, ők sem adták ki az ottani szobrot, és ez így van rendjén.
Mielőtt azonban a Magvető ügyét elkezdenék tárgyalni, Tétényi Éva közli, hogy sem a szoborról, sem az ingyenes parkolás elrendeléséről szóló Fidesz-előterjesztés nem felel meg a formai követelményeknek, így a testületi ülést bezárja. Aztán kimegy a teremből.
A Fidesz-frakció tagjai megverten ülnek a helyükön. Eközben a terem kiürül, leszerel a helyi tévé, elmennek a civilek meg az ellenzék. Steindl Balázs és csapata csak lassan dolgozza fel a Tétényitől kapott pofont, amit pedig ő akart adni neki. Az ingyenes parkolásról szóló döntést ugyanis azért vitatják, hogy megerősítsék Völner Pálnak azt a kijelentését, amely szerint ezzel Tétényi Éva túllépte a hatáskörét.
A polgármester állítja, hogy joga volt a döntésre, és Völner súlyosan beavatkozott a város belügyeibe.
Közelebb húzódva a frakció tagjaihoz hallom, méltatlankodnak, hogy a polgármester visszaél a hatalmával. Steindl szerint hiába dolgoztak a polgármester helyett, és tették az orra alá az általuk kidolgozott költségvetést, Tétényi nem fogadta el, mert néhány pontjával nem ért egyet. Igaz, hogy ők meg nem egyeztettek vele a büdzséről, de „olyan nincs, hogy ha a többség eldönt valamit, akkor azt a polgármester nem hajtja végre”.
Mint kiderült, mégis van ilyen. Tétényi Éva szerint neki nagyobb mozgásteret biztosít, ha nincs költségvetés, mert függetleníteni tudja magát a Fidesz-frakciótól. A polgármester úgy látja, a Magvető-szobor ügye azért nagy bukás a helyi Fidesz-frakciónak, mert a hírek szerint a helyébe adott Kossuth-szobrot már szedik szét a fővárosban, és szállítanák is Esztergomba. Döntés híján ezt is el kell halasztani.
Amikor szóba kerül a vád, hogy „miért élt vissza hatalmával”, és miért tette lehetetlenné a két napirendre vett téma megvitatását, Tétényi Éva mosolyog. A Fidesz politikusai ahhoz szoktak, hogy az országban visszaélnek kétharmados többségükkel, de ha az erő politikáját velük szemben alkalmazza bárki, akkor meglepődnek. Persze tudja, ha Meggyes Tamás is megjelent volna a testületi ülésen, nagy lett volna a purparlé, mert a korábbi városvezető szava helyben még mindig meghatározó. És amíg ez így marad, aligha lesz politikai stílusváltás Esztergomban.
Tétényi Éva tájékoztatója a közvilágítás kikapcsolásáról: