Érettségizők további tízezrei szorulnak ki a felsőoktatásból 2020-tól

Magyarországon a 11-12 évesekig az iskolások 59 százaléka tanul valamilyen idegen nyelvet, ebből 1,3 százalék kettőt. Szlovákiában ez 84 százalék, Ausztriában 100 százalék.

2018. szeptember 5., 09:30

Szerző:

Magyarországon a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél idegen nyelvet. Ezzel a szomorú adattal utolsók vagyunk az Európai Unió tagországai között. Lemaradásunkat mindent elárul, hogy még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett van az idegen nyelvet beszélők száma, az uniós átlag pedig 66 százalék, azaz az EU-polgárok kétharmada beszél még egy nyelvet az anyanyelvén kívül.

Egyedül az Angliában élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban „igennel” arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk mi következünk 49 százalékos aránnyal. És a helyzet, úgy tűnik, nagyban köszönhető a magyar oktatási rendszernek, s hiányosságainak. Magyarországon ugyanis a 4. évfolyamtól kötelező a nyelvoktatás. Hiába van lehetőségük az iskoláknak, hogy kisebb évfolyamokban is tanítsanak idegen nyelvet, hazánk lemaradt a legkisebbek nyelvoktatásában.

Magyarországon a 11-12 évesekig az iskolások 59 százaléka tanul valamilyen idegen nyelvet, ebből 1,3 százalék kettőt. Szlovákiában ez 84 százalék, Ausztriában 100 százalék.

A középfokú oktatás alsó tagozataiban tanuló diákok mintegy 60 százaléka, az előző évhez képest 1,1 százalékkal többen választottak legalább két idegen nyelvet 2015-ben. Ezzel szemben Magyarországon az adott korcsoportban több mint egy idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya csökkent az előző évhez képest.

Oktatás - Nyelvvizsga
Fotó: MTI/Marjai János

Az Európai Unió statisztikai hivatala, a Eurostat 2016-os jelentése szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan – 58,8 százalékuk – két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

De nemcsak a hivatalos uniós statisztikák szerint, hanem minden nemzetközi felmérésben alulteljesít a magyar társadalom a nyelvtudás tekintetében. Az EF Education First tavalyi vizsgálata szerint a magyarok angol nyelvtudása a korábbi évekhez képest négy helyett esett vissza a rangsorban (Szerbia és Románia mögé), de némileg váratlanul még így is a 19. helyen állunk a 80 országot tömörítő mezőnyben. 2012-ben Magyarország még az előkelő 8. helyen állt.

Ahogyan az EF Education First elemzése azt is megjegyzi, Magyarországon a felsőoktatás egyre szigorúbb követelményeket állít a leendő hallgatói elé nyelvtudás szempontjából, és noha egyre többen utaznak anyanyelvi környezetbe magabiztosabb tudás megszerzése érdekében, még mindig nem elég sokan tanulnak meg a megfelelő szinten angolul, ami nemcsak Európában, hanem szinte az egész világon a leginkább kamatoztatható tudás. A kormány rendelete szerint 2020-tól csak az vehető fel egyetemre, főiskolára, aki legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

A statisztikák szerint 2016-ban 51 689-en tettek nyelvvizsgát a 14-19 évesek közül, vagyis valamivel többen, mint egy évvel korábban. Azonban ez még mindig jócskán elmarad a 2005-östől, amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 14-19 éves fiatal nyelvvizsgázott, a nyelvtudásukról bizonyítványt szerző tizenévesek száma az azt követő, s főként a 2010 utáni években azonban meredeken csökkent. Ha továbbra is így alakulnak a statisztikák, akkor nem biztos, hogy minden diák meg tudja ugrani a 2020-as követelményeket, nem beszélve arról, hogy a tanárhiány miatt a helyzet egyre súlyosabb.

A fenti adatok alapján a szakértők szerint az várható, hogy 2020-tól érettségizők további tízezrei szorulnak majd ki a felsőoktatásból a kötelezővé vált nyelvvizsga miatt.

A 2017 elején lezárult ombudsmani vizsgálat szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely László, az alapvető jogok biztosa javasolta az emberi erőforrások miniszterének az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

Nem hallgattak rá, noha akkor is egyértelmű volt: a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesült érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát. 

Az érintett generáció esélyein márpedig a jelenleg társadalmi konzultáció alatt álló, 2019-től bevezetendő új Nemzeti alaptanterv (Nat) sem változtathat érdemben.

Nyelvparádé a Millenárison
Fotó: Converzum

A fent vázolt drámai adatokon igyekeznek változtatni az ingyenesen látogatható 19. Nyelvparádé kiállítás szervezői. Pénteken és szombaton a Millenáris „B” épületében bárki felmérheti a jelenlegi nyelvi szintjét, részt vehet próba-nyelvvizsgán és interaktív programokon, bemutató nyelvórákon, és elmerülhet a bel- és külföldi nyelvtanfolyamok, nyelvkönyvek és segédeszközök sokaságában. A látogatók kipróbálhatják magukat idegen nyelvű állásinterjú-helyzetekben és hasznos tanácsokat kaphatnak az önéletrajzuk megírásához is.

A kiállítók jelentős kedvezményekkel készülnek – legyen szó tanfolyamról, könyvről vagy külföldi tanulási- és munkalehetőségekről. Emellett számtalan játék, nyeremény és ajándék vár mindazokra, akik a szinkronizálás-nélküli világunkban is szeretnék megtalálni a helyüket. A rendezvény ingyenesen vár minden érdeklődőt 10-18 óra között. 

A cél az, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a nyelvtudás fontosságára, másrészt tájékoztassák a családokat azokról az aktuális feltételekről, amelyek meghatározzák majd a gyermekeik továbbtanulását.

Új telefonszámon érhető el ezután az ügyeleti ellátás: az 1830-as központi telefonszámot kell annak tárcsáznia, aki az ellátásszervezéssel akar kapcsolatba lépni. Amikor a beteg felhívja a 1830-as központi számot, az irányítószáma alapján kapcsolják az illetékes vármegye mentésirányítását, és ott döntenek a következő lépésről.