Belügy: az embercsempészek elengedése költségvetési megtakarítással járt

Az embercsempészek szabadon engedése tehát rendkívül jutányos, kár hogy az államháztartás központi alrendszere az év első 7 hónapjában 2443,3 milliárd forintos a hiánnyal küzdött.

2024. augusztus 12., 10:05

Szerző:

Fontos statisztika látott napvilágot az embercsempészek kapcsán. Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarországon összesen 2544 bűnözőt kaptak el embercsempészés miatt, de ebből mindössze 254 van jelenleg is börtönben. Ez azt jelenti, hogy az elítéltek 90 százalékát, azaz 2290 bűnözőt már szabadon engedtek. Erre az ATV-nek a Belügyminisztérium azt mondta, hogy 

azért döntöttek így, mert a szabadon bocsátás jelentős költségvetési megtakarítást eredményezett, valamint csökkentette a börtönök zsúfoltságát.

(Kár hogy ez a számokban nem igazán látszik, az államháztartás hiányáról szóló cikkünk szerint legalábbis túlzottan optimista a szaktárca.) Tompos Márton szerint ugyanakkor az elengedett embercsempészek akár 30 milliárd forintnyi forgalmat bonyolíthattak le, és most visszatérhetnek a feketegazdaságba. 

A magyar jog szerint egyébként az embercsempészet a legenyhébb esetben is 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg súlyosabb esetekben, például haszonszerzés céljából vagy bűnszervezetben való elkövetés esetén, akár 8-10 év szabadságvesztés is kiszabható – írja az ATV, melynek a Belügyminisztérium hangsúlyozta: a külföldi embercsempészek fogvatartása milliárdos költségekkel járna, és az elengedett elítéltek közül mindössze 16-ot fogtak el újra, amit a minisztérium a hatékonyság jeleként értékelt.

A kormány még 2023 áprilisában adott ki egy rendeletet arról, hogy a külföldi embercsempészeket „reintegrációs őrizetbe” (leánykori nevén háziőrizet) helyezik, magyarul kiengedik a börtönökből. Az április 28-án életbe lépő rendelet „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára” hivatkozik, aszerint a kiengedett raboknak 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot. A rendelet emellett azt írta elő, hogy

a börtönből frissen kiengedett rab abba az országba menjen a reintegrációs őrizetet tölteni, ahol Magyarország előtt a tartózkodási helye volt, ha pedig ez nem ismert, akkor az állampolgársága szerintibe.

Az embercsempészek szabadon bocsátásával kapcsolatban pedig összességében csak néhány megszorítás él. A legfontosabb, hogy nem engedik ki azokat az embercsempészeket, akik ellen más bűncselekmény miatt is folyik eljárás, és azokat sem, akik korábban voltak már reintegrációs őrizetben. Tehát ennek alapján nem hagyhatja el a börtönt például az a grúz embercsempész sem, aki áprilisban egy székkel fejbe verte rabtársát a szegedi Csillagban, és az ügyében büntetőfeljelentést tett az intézet parancsnoka.

A kormányrendelet további passzusa szerint aki 72 órán belül nem hagyja el Magyarországot, annál megszűnik a reintegrációs őrizet, magyarul visszakerül a börtönbe. Az viszont nem látszik, hogyan lehetne ellenőrizni nyomkövető nélkül, pontosan hol járnak a kiengedett embercsempészek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Németi Róbert / Anadolu Ügynökség Robert Nemeti / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency)