Elveszett alkotmány

Hát ilyen. Hogy új, „szerethető alkotmányunk” legyen, a régit kell elemeire bontani. Nem véletlenül mondta múlt kedden Lázár János: a példa is azt mutatja, hogy a halódó alkotmány nem felel meg korunk (és kormányunk) igényeinek. Ők nem arra kaptak felhatalmazást, hogy tűrjék az arcátlan állami végkielégítések rendszerét. A keddi döntés (az AB-határozat lesöprése) Orbánnal „tökéletes összhangban” született, mivel „a nyugdíjpénztári ügy”, szólta el magát ügyetlenül Lázár, „alapvető költségvetési érdek”. Kell a pénz.

Hack Péter alkotmányjogász szerint új alaptörvény még nincsen, a „régi rendet” már sikerült alkotmányos válságba dönteni. A hatalmi egyensúlyok nyílt és tudatos megbontásától minden demokratikus kormány tartózkodott. Orbánék készültek rá – ez látható volt az AB személyi állományának összeállításakor –, de indulatból cselekedtek. Dafke. Ez egyúttal politikai próbaper.

– Kíváncsi vagyok, mit szólt volna a Fidesz – kérdezi Hack –, ha 1995-ben, a Bokros-csomag megnyirbálásakor a koalíció félresöpri az Alkotmánybíróságot?
Amelyet akkor – tegyük hozzá – egy Sólyom nevű bíró elnökölt. Az AB döntött, és Horn, a „kicsi, mérges öregúr” lenyelte. Pedig ő „másik iskolához” tartozott.

Marad-e szerepe az Alkotmánybíróságnak, ha a pénzügyekről sem a választó, sem a testület nem határozhat? Az alkotmányjogász szerint ettől kezdve minden ügy vitatott. Ki az illetékes? Alkotmányos patthelyzet állhat elő.

Atomtitok

Hack azért még csöndesen megjegyzi:
– A Fidesz maga előtt szántja fel az utat, amelyen haladnia kell majd négy, nyolc vagy tizenkét év múlva.
De az még messze van. Elég, ha a márciust várjuk, amikor az új alkotmányt megszavazzák. Mert alkotmánynak születnie kell, akkor is, ha Majtényi László volt adatvédelmi biztos – az elszánt alkotmányvédő értelmiségiek egyike – némi szkepszissel várja.

– Hogy milyen lesz az új alkotmány? Attól tartok, rosszabb a réginél – mondja.
Majtényi egyik nyilatkozatában szigorú distinkciót tett: a harmadik köztársaság végéről beszélt, de a jogállamot még nem temette. Az októberi „fekete kedd” után már ebben sem biztos.

Az új alkotmány a forradalmi forró nyár óta készül. A terveket – ha vannak – szigorúbban őrzik, mint az atomtitkot. De többek szerint koncepció csak egy van: „valami” alkotmánynak születnie kell. Olyannak, amely méltó keretbe foglalja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez sokakat megihlet. Elképesztő ötletdömping indult. A még működő „óalkotmány” hívei – jobb- és baloldali értelmiségiek – döbbenten figyelik mindezt. Pillanatnyilag egy parlamenti bizottság, egy tiszteletre méltó senior testület, tucatnyi felkért szakértő, intézmény, munkabizottság, nemzetpolitikus dolgozik a szövegen, amelyről egyet tudunk: a Szent Korona benne lesz. Rögtön az elején.

Az első gyanús jelet néhány héttel az áprilisi fülkeforradalom előtt fedeztük fel Orbán fanyalgó nyilatkozatában: a jelenlegi alkotmányban tiszteletreméltóságot nem lát. Az első közvetlen lépés Sólyom köztársasági elnök rapid menesztése volt, a köszönet legcsekélyebb jele nélkül. A korábbi ellenzékhez húzó elitista exalkotmánybíró finoman utalt rá:
a rendszerváltó alkotmányt érő obligát vádak (posztsztálinista gyorsvarrodai fércmű) igaztalanok. A szövegben csak a számozás emlékeztet 1949-re. (1949. évi XX. törvény.) Egy állófogadáson Sólyom állítólag megjegyezte: az „újalkotmányozásban” nem vállal szerepet. „Ha megtenném, már csak ellenzékből tehetném.” S vállalhat ő ilyet?

Nem is akarták ezzel provokálni, kíméletesen nyugdíjazták. Utódja, Schmitt olimpikon mindennek elkötelezett, amit a főnöke fontosnak tart. Beköszönő beszédében leszögezte:
a keresztény értékek alkotmányos rögzítését lényeges feltételnek tartja.

Látványos aktus

Az alkotmányozási PR-hadművelet három fronton indult. Orbán hívta és válogatta össze a „tiszteletre méltó férfiak társaságát”, alkotmányozó klubját, amelynek közjogi szerepe máig tisztázatlan. Maguk sem tudják pontosan, mit is képviselnek.

– Ők adnak súlyt a Viktor gondolatainak – mondják a tapintatosabb kormánypárti képviselők.
És valóban: akad a testületben joviális exminiszterelnök (Boross Péter – rend, történelmi Magyarország), rendszerváltó államminiszter (Pozsgay Imre – nemzeti kommunizmus, sorskérdések), tekintélyes akadémikus (Pálinkás József – lojális értelmiség, tudományok), az emigráció jeles képviselője (Schöpflin György – művelt világ). És ott ül (ahogy mindenütt) Stumpf István (modernitás) és Szájer József (Fidesz, fegyelem).

A testület kétszer ülésezett, kinyilvánítva nemes szándékait. A tapasztalt Boross egyúttal türelemre intett: óvott a találgatásoktól. Mivel ő is csak találgatni tudna. Mégis Boross volt az egyetlen, aki a legkonkrétabb (jogtörténeti és szertartásrendi) javaslatokkal állt elő. Például azzal, hogy szerepelnie kell a modern magyar alkotmányban a Szent Korona-tan tömör eszmei foglalatának, továbbá látványos aktus lenne, ha a közméltóságok a korona előtt tennék le az esküt.

A „második front” a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága, Salamon László (KDNP) elnökletével.

A 45 fős testület enyhén jobbra húz. Ha az MSZP hét képviselője mellett a két LMP-st – kis jóindulattal – a baloldalhoz soroljuk, a Fidesz 26, a KDNP 4, a Jobbik 5 képviselője elsöprő jobbos fölényt biztosít.

A „harmadik front” az ántivilágból ismert „társadalmi vita”. (Modern nevén nemzeti konzultáció.) Színtere ma már nem a tanácsháza, hanem a világháló. Az alkotmányozók a magyar ifjúságot kívánják mozgósítani. A netezők a www.alkotmanypost.hu nevű portál gondozásában hét témában nyilváníthatnak véleményt. Az illetlen beszólásokat diákok moderálják.

Aranybulla

A gépezet már be is indult. Elképesztő javaslatfolyam zúdul az alkotókra. A Professzorok Batthyány Köre feltétlenül utalna a Szent Koronára, nemzeti egységünk szimbólumára. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület ezzel szemben a Szent Korona eszmeiségére építené az új magyar alkotmányt. Olyan derék statisztikusok is a Szent Korona mellett kardoskodnak, mint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői. Hiányolják mint értékes nemzeti vagyonelemet.

Meglepő érvek is akadnak. Fontos hivatkozási pontot talált a történelmi azonosuláshoz Varga István, a Fidesz vezérszónoka. Szerinte azért indokolt az új alkotmány megalkotása, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette a kormányfői esküt, 1205-ben királlyá koronázták II. Andrást, „II. Andráshoz pedig az Aranybulla fűződik.” Ezen a szálon kötődik az új alkotmány az Aranybullához.

A történelem ura

Az alkotmányozók nemcsak az államiság fundamentumával és az államformával foglalkoznak. A privát élet olyan rejtett zugaiba hatolnának, mint a monogám házasság alkotmányos védelme. Az evangélikusok szerint az alkotmány ne preferálja se a poligámiát, se a különneműek házastársi viszonyát. De az alkotmányos alapértékeket vizsgáló munkacsoport asztalán már ott hever az első „részkoncepció” az emberi élet teljes körű védelméről. Ami az abortusz tilalmát takarja.

Ahogy az várható volt, az állam keresztény gyökereinek hangsúlyozása, Isten nevének alkotmányba emelése komoly erőpróba. Ebben a KDNP ideológusai a legtalálékonyabbak. Semjén Zsolt ötlete máris sláger. A miniszterelnök-helyettes a Himnusz első sorának törvénybe foglalásával oldaná fel a konfliktusokat. Az „Isten, áldd meg a magyart” olyan szövegelem, amely a hívők spirituális igényeit éppúgy kielégíti, mint a nem hívő polgárok hazafias érzelmeit. De hogy Isten, „a történelem ura” valamiképpen szerepel majd a szövegben, az szinte biztos.

A baloldal ezt a csatát előre feladta.

Inkább az alkotmányozás, az „alkotmányozási kényszer” az, amit a rendszerváltó értelmiség utolsó mohikánjai vitatnak.

– Természetesen nincs alkotmányozási kényszer – állítja Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Érezhetően fegyelmezi magát. – A legértelmezhetőbb indok, amit eddig hallottam, az, hogy „szerethető alkotmányszöveget” akarnak létrehozni. Ezen csak mosolyognék, ha nem lenne kétségbeejtő.
Majtényi gunyorosan teszi hozzá: „sajnos nem kizárt”, hogy politikai szempontok motiválják a hirtelen jött alkotmányozási gerjedelmet, de az ítéletalkotás nem az ő műfaja.

Maradt a régiben

– Egyfajta konszolidációs felülvizsgálat, a hibák kijavítása még indokolt lehetne, de emiatt új alkotmányt szerkeszteni nem kell. A jelenlegi alaptörvényt az idő és a rendszerváltásban betöltött történelmi szerep legitimálta. Az alkotmány pedig nem lehet a politika szolgálóleánya – állítja a volt ombudsman.
Jobboldalinak mondható teoretikusok sem lelkesednek az izomalkotmányozásért. Sólyom László vagy Jakab András nem tartozik a baloldal köreihez.

– „Valaminek” létre kell jönnie, ilyen elképesztő győzelem után – magyarázzák fideszes beszélgetőtársaink. – Az MSZP talán nem élne az alkalommal?
„Valaminek” valóban létre kell jönnie. Így mindenki révülten alkotmányoz és indítványoz, aki hozzáfér, a Székely Nemzeti Tanácstól Pokol Béláig, aki nem tagadja meg önmagát. Még az alkotmánybírákat is leválthatóvá tenné, ha nagyon elszemtelenednének.

Egy biztos: népszavazás nem lesz. Hack Péter szerint reménytelen is lenne urnák elé cipelni a népet olyan bonyolult, következményeiben kiszámíthatatlan szakkérdésben, mint az alkotmány. Talán a kockázatra érzett rá Horn Gyula, aki ’94-ben szintén birtokolta a kétharmados többséget. A koalíció egyetlen feltételt szabott: a hat parlamenti párt közül ötnek támogatnia kell a normaszöveget. Mivel ez nem jött össze, minden maradt a régiben.

– Ami még elviselhetőbb – mondja Hack, aki még dolgozott a bizottságban –, mint ha egy párt erőltetné rá saját alkotmányát az országra.
Az alkotmányozás titkos háttérembere, Szájer József tán ezt szeretné elkerülni. Nemrég napvilágot látott egy internetes gyorshír: neves rendszerváltó jogászok (Tölgyessy, Kónya, Hack, Kukorelly), többségükben az „elveszett alkotmány” hívei írnak majd elő- és kerettanulmányokat.

Szent Istvánig és tovább

– Meg is lepődtem – legyint az egyik ’89-es ősszövegező. – Még a nevem se szerepeljen az ügyben! – mondja nyomatékosan. – Mert ennél még Fejti György is korrektebb volt. Ő tárgyalt az EKA-val, majd letagadta. A Fidesz senkivel sem tárgyalt... És ezt a semmit „nyilvánosságra hozza”. Ebben már nem veszek részt. És ki kíváncsi miránk? Ennek az országnak az kell, amit a Szijjártó Péterek elhadarnak.
Az alkotmányozási „próbaper” a múlt kedden lezajlott. Az AB-döntést Lázárék megmosolyogták, a frakció pedig „felszabadította magát”. Márciusban alkotmányozni kell. Szent Istvánig (és a nyugdíjkaszszákig) eljutottak. A jövőről kellene valamit mondani.