Először megtagadta a korrupciós jelentés nyilvánosságra hozatalát, most sumákol az Orbán-kormány

Orbán Viktorhoz fordult írásbeli kérdéssel a DK-s Oláh Lajos, aki azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy a kormánya miért nem hozza nyilvbánosságra a 49 tagországot tömörítő Európa Tanácson (ET) belül működő, Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) jelentését. Az ellenzéki politikus felidézte, a GRECO rendszeresen készít jelentéseket az ET tagállamaiban a korrupció elleni küzdelem helyzetéről. „Ezek a jelentések a 49 tagállamban eddig nyilvánosak voltak, egyetlen példát, Lukasenko Belorusziáját leszámítva" – emlékeztetett.

A legutolsó jelentés nyilvánosságra hozatalához azonban Magyarország sem járult hozzá, noha az ET Miniszteri Bizottsága határozottan javasolta a jelentés publikálását.

A GRECO azt vizsgálta, hogy az ET tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A tavaly lezárult vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy Magyarország – másik nyolc európai állammal egyetemben – nem hajtotta végre a visszaélések, megvesztegetések megelőzésére vonatkozó GRECO ajánlásokat.

Hogy az illetékes magyar hatóságok pontosan mit és hogyan nem teljesítettek, az titok.

Oláh Lajos azt akarta megtudni, hogy Orbán Viktor szerint erkölcsileg elfogadható-e és továbbra is támogatható-e, hogy Magyarország kormánya nem járul hozzá a jelentés nyilvánosságra hozásához, továbbá hogy mikor ismerhetik meg a magyar választók a jelentés tartalmát. Minderre a miniszterelnök nem volt hajlandó válaszolni, felkérte maga helyett a belügyminisztert.

„A GRECO eljárási szabályai nem tartalmaznak a jelentések közzétételének időpontjára vonatkozó konkrét rendelkezéseket”

– írta válaszában Pintér Sándor.

Orbán Viktor és Pintér Sándor csak sumákol a korrupciós jelentés ügyében

Ezzel az egymondatos, semmitmondó, a kérdésekre nem felelő írásbeli válasszal reagált tehát a belügyminiszter, akinek ugyanakkor nagyon is kötelessége lett volna érdemi magyarázattal szolgálni, hiszen azt a nemzetközi szövetségesek is elvárják. Az ET Parlamenti Közgyűlésének lett tagja, Boriss Cilevičs kérdéssel fordult az ET-hez, vajon Magyarország miért nem teszi lehetővé a róla szóló antikorrupciós jelentés nyilvánosságra hozatalát és mit kíván a Tanács tenni, hogy rávegye Magyarországot erre. Az ET Miniszteri Bizottsága válaszában határozottan javasolta Magyarországnak a jelentés publikálását.

Közismert, hogy a a GRECO már a 2015-ös jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni és el kell fogadni a parlamenti képviselők magatartási kódexét.

Szükségesnek ítélte továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökét megillető jogkörök felülvizsgálatát, és a Legfőbb Ügyész hivatali idejének lehetséges meghosszabbítására vonatkozó szabályok megváltoztatását is.

Ennél azonban az újabb vizsgálat már vélhetően sokkal súlyosabb hiányosságokat fogalmazott meg, sőt, szakértők szerint a kormány a GRECO-val folytatott egyeztetések során végig félresöpörte a legsúlyosabb kritikát, miszerint a legfőbb ügyész posztját 9 éves mandátummal egy volt fideszes politikus vezeti, akinek a hivatala dokumentáltan többször nem lépett fel a csalással meggyanúsított kormányközeli figurák, köztük a miniszterelnök veje ellen.

A jelentés megállapításainak ismerete már csak azért is fontos lenne, mert a kormánypropagandában rendszerint hazugozott Sargentini-jelentés legfajsúlyosabb, a magyarországi korrupcióra vonatkozó adatai éppen a GRECO-ra hivatkoznak.