Egyre nagyobb bajban a horgászat

A több mint 2300 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet (többségükben horgásztavakat, haltermelő tavakat) és több száz halastavat tartanak nyilván az országban, ezek több mint kétharmadát érinti az aszály miatt fellépő vízhiány, 10 százalékukat kiemelten és súlyosan. Legalább további 100 tavat fenyeget hasonló veszély az elégtelen vízmennyiség, illetve az emiatt fellépő vízminőségromlás miatt – írta a Pecaverzum.

A legkritikusabb helyzetben a Dunántúl van, ugyanis ott a közeli folyóvizek és csatornák hiányában a völgyzárógátas tavakba történő vízpótlás megoldhatatlan. Az Alföldön picit tűrhetőbb a helyzet a Tisza és a Körös miatt, viszont az energiaárak és a feltöltéshez szükséges vízmennyiség miatt ez rendkívül költséges lenne. Mindez a takarmányozáshoz szükséges termények árának és a munkaerő költségének dinamikus emelkedése miatt gyakran már kigazdálkodhatatlan terhet jelent a kevés tartalékkal rendelkező ottani halgazdaságok számára is.

A kevés víz, a halpusztulások, illetve a magas takarmányköltségek miatt a haltermelés volumene, jövedelmezősége jelentősen visszaesett. Ugyanez a probléma jelentkezik a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknél is, ahol a kárelhárítás, kárenyhítés többletköltsége mellett a kieső bevételek, illetve a magas haltelepítési költségek szintén válságspirált indíthatnak el.

A horgásztavaknál a halpusztulások mellett a veszteségek elsősorban ott jelentkeznek, hogy ahol a költséges vízvédelmi beavatkozásokat fizikai vagy anyagi lehetőség híján nem tudják végrehajtani, a tapasztalatok szerint drámaian visszaesik a napijegyes horgászat is.

(Kiemelt kép: A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)