Egyezmények tucatjait sérti az önkényes magyar törvénymódosítás
A magyarországi választottbíróságok működésének jogi alapjait érintő, 2012-ben hatályba lépett módosításokat mind nemzetközi, mind magyar szakértők nagyon kritikusan értékelik. A magyarországi választottbírósági eljárások alkalmazhatóságának legutóbbi korlátozásai alaposan próbára tehetik a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalmát, jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konferenciáján John Beechey, a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) mellett működő Nemzetközi Választottbíróság elnöke. A nemzetközi befektetőknek szükségük van arra a biztosítékra, hogy adott esetben nemzetközi választottbíróságokhoz fordulhassanak, és azok határozatai végrehajthatók legyenek, hangsúlyozta Beechey.
A választottbíróságokra vonatkozó magyar jogszabályok módosításai leszűkítik az eljárások alkalmazásának lehetőségét, ami a nemzetközi trendeket tekintve aggasztó, mondotta az ICC elnöke. Rámutatott, hogy bár a korlátozások rövid távon előnyösek lehetnek a magyar állam számára, hosszú távon súlyosan rombolhatják a magyar jogrendszer nemzetközi tekintélyét. Ráadásul Magyarország a módosításokkal több nemzetközi egyezményt is megsért, ezért számítani lehet arra, hogy e fejleményekre a jövőben fokozott mértékben irányul majd a nemzetközi testületek figyelme. Beechey, aki hangsúlyozta, hogy kijelentései személyes véleményét, és nem a Nemzetközi Választottbíróság hivatalos álláspontját tükrözik, úgy értékelte az új magyar szabályokat, hogy azok éles irányváltást jelentenek, visszalépést, távolodást az 1994-ben elfogadott, modell-jellegű törvénytől .
Mindezt Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke is alátámasztotta. Véleménye szerint Magyarország a 2012-ben hatályba lépett új szabályozással három, a választottbíráskodásra vonatkozó nemzetközi egyezményt és 32, a beruházások védelmére irányuló kétoldalú megállapodást is megsért. Szakemberek szerint ezek közé tartozik pl. a magyar-német beruházásvédelmi egyezmény is. Kecskés szerint Magyarország a rendszerváltás után példaértékű választottbírósági rendszert alakított, ám a legutóbbi fejlemények veszélybe sodorják az e rendszerrel szerzett hírnevet. Sok magyar jogi szakértő már a módosítások elfogadása előtt a legmagasabb fórumokon hívta fel a figyelmet arra, hogy azok a magyar jogrendszerbe vetett bizalom nagyfokú megrendülését eredményezik. Kecskés álláspontja szerint az is érthetetlen, hogyan születhetett ilyen jelentős módosítás parlamenti képviselői kezdeményezés alapján, illetve hogyan léphetett hatályba mindössze tizenkét nap alatt. Mindemellett a szabályozás tartalmi szempontból ellentétes lehet az alaptörvénnyel, ezért az ügy az Alkotmánybíróság elé is kerülhet.
A rendezvény szervezői az eseményre természetesen a tárgyban illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjét is meghívták, a minisztérium azonban sajnálatos módon egyetlen szakértőt sem küldött.
További írásokat olvashat Németországról a
