Egy magyar kutatás szerint a nők inkább beoltatják magukat koronavírus ellen, mint a férfiak

78 ezer fős mintát vettek alapul a kutatáshoz.

2021. november 13., 16:43

Szerző:

A nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltakozási hajlandóságot – közölte Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának professzora szombaton az MTI-vel.

A szakember szerint ezt igazolta a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult felmérés is, amelynek eredményeit többen is idézték az Óbudai Egyetem e heti, a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett konferenciáján.

Az idén májusban készült, 78 ezer fős, reprezentatív kutatás azt mutatta, a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál.

A megkérdezett nők 70,7 százaléka, a férfiak 66 százaléka válaszolt igennel – ismertette a professzor.

Nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között, a diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást.

Az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást.

Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal. A községekben volt a legkisebb az oltakozási kedv, mindössze 62,5 százalék.

A szakember megemlítette azt is, hogy a felmérés azt mutatta, a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság. Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát, májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka mondott igent.

(Kiemelt képünk illusztráció: Egészségügyi dolgozót oltanak az oxfordi Astrazeneca koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kijevben, 2021. március 15-én. Fotó: AFP | Sergei Supinsky)

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.