Eddig már 57 rabszolgatörvény ellen tüntetőt állított elő a rendőrség, a szakértők kamerával vennék fel az intézkedéseket

A kormányellenes tüntetések eddigi három napján összesen 57 embert állítottak elő a rendőrök – tudta meg az Átlátszó a BRFK-tól.

A tájékoztatás szerint az első napon 35 főt állítottak elő bűncselekmény gyanúja miatt, akik közül 13-at őrizetbe vettek. A második napon 16, a harmadik napon 6 főt állítottak elő, de őrizetbe vételre nem került sor.

A tájékoztatásban nem szerepelnek azok, akiknek őrizetbe vételét nem a rendőrség, hanem az ügyészség rendelte el. A tüntetéssorozat péntek esti fejleményeiről szóló összefoglalónkban részletesen is tárgyaltunk néhány rendőri intézkedést, s a hivatalos állomány tagjait ért atrocitásokról is beszámoltunk.

A rendőri intézkedések jogszerűsége, s az ezt érintő, azt megkérdőjelező hírek kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság közölte: mindenki védelme érdekében sürgősen el kell kezdeni kamerázni legalább azokat a rendőri intézkedéseket, amelyeknek tanúja a rendőrökön kívül csak az intézkedés alá vont személy szokott lenni.

Fotó: Merész Márton

– Mert hát, mint ezt egy mobiltelefonos rejtett felvételnek köszönhetően most hallhattuk, ott bizony csúnya dolgok is történnek. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta szorgalmazza a hang- és képfelvételek rutinszerű alkalmazását, hogy a bántalmazások száma csökkenjen, és a rendőrt se lehessen hamisan vádolni – fogalmazott blogbejegyzésében M. Tóth Balázs.

A civil szervezet ügyvédje felidézte, az elmúlt három napon nyilvánosságra került esetek közül talán a legdurvább az a 444.hu-n megjelent felvétel, amelyet – mint arról a 168 Óra is részletesen beszámolt – egy 21 éves fiú készített titokban egy rendőrfurgonban. A rendőri intézkedés előzménye: a fiú elismerte, hogy gördeszkájával letörte egy mellette megálló rendőrautó tükrét. Ha szándékosan tette, akkor szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg, így vele szemben az intézkedés indokolt volt.

– A tükör letörése az igazoltatást mindenképpen, és az eset körülményeitől függően az előállítást is indokolhatta. A gond nem ezzel van, hanem azzal, ami az előállítás közben történt – írta.

Mivel a hangfelvétel eredetiségéhez kétség jelen pillanatban nem fér, az alapján – valamint az érintett fiatal és az édesapja által az eset kapcsán tett nyilatkozat alapján – az alábbiak állapíthatók meg:

• A fiatallal szemben intézkedő rendőrök káromkodnak és azzal fenyegetik, hogy ha feljelentést tesz, „rá fog baszni” – jelentsen ez a kifejezés bármit is.
• A felvétel alapján az egyik rendőrnek az a kifogása, hogy a „büdös cigányokkal” nekik kell szembenézniük az utcán.
• A fiatal elmondása szerint az elfogása során fojtogatták, és hasba ütötte az egyik rendőr, majd szólt a társának, hogy „Nem látott semmit”. A társa – a fiatal elmondása szerint – nem avatkozott közbe.
• A fiatal azt állítja, hogy a rendőrőrsön többször panaszolta a bánásmódot, arról azonban a rendőrség a cikkre adott válaszában nem ír, hogy indult volna bármilyen eljárás az üggyel kapcsolatban.

Mindezek kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság az alábbi jogszabályokra hívta fel a figyelmet:

• A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait (rendőrségi törvény, 2. § (1) bekezdése);
• A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti (rendőrségi törvény, 12. § (4) bekezdése);
• A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár (rendőrségi törvény, 15. §);
• A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható (rendőrségi törvény, 16. §);
• Az intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről (rendőrségi törvény, 20. § (2) bekezdés);
• Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (rendőrségi törvény, 301. §).

Ezek a szabályok M. Tóth Balázs szerint ebben az esetben mind sérülhettek. Az pedig, hogy a 444.hu kérdésére gyakorlatilag semmilyen érdemi nem választ adott a rendőrség, „a katasztrofális reakció tipikus esete”, mert a nyilvánvaló rendőri jogsértéssel kapcsolatban is jogsértő tartalmú választ ad.

A válasz ugyanis pusztán annyit idézett, hogy a rendőrségnek a panasztétel lehetőségéről tájékoztatni kell az érintettet, ugyanakkor a fenti tényeket közlő újságíró bűncselekmény valószínűsíthető elkövetését hozta a rendőrség tudomására, amely miatt a hatóság köteles eljárást indítani. „Nem kell ahhoz az érintettől származó panasz, hogy a rendőrség a tudomására jutott jogsértés miatt fegyelmi és büntetőeljárást indítson – ezt hivatali kötelessége megtenni. Ennek elmulasztása akár újabb bűncselekményt is megvalósíthat” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Azt is írta, hogy ráadásul ez a társadalom irányába nagyon-nagyon rossz üzenet:

– Az elmúlt napokban szolgálatot teljesítő és intézkedő rendőrök túlnyomó többsége teljesen nyilvánvalóan jogszerűen, szakmailag megfelelően intézkedett kifejezetten nehéz helyzetekben is. Ugyanakkor a hangfelvétel szerint a furgonban a rendőrök súlyosan jogsértően jártak el. Egy komoly, tisztességes rendőrségi reakció megelőzhetné a rendőrséggel szembeni indokolatlan általánosítás elterjedését – fogalmazott.

Mindezek miatt a Magyar Helsinki Bizottság felidézte: évek óta javasolják, hogy a rendőrségi kihallgatások mindegyikét indokolt lenne felvenni. Ezek szerint üdvös volna a rendőrségi furgonokban is felvenni a történteket, és a rendőri testkamerák bevezetésének is itt lenne az ideje – tették hozzá.

– Nagyon jó lenne, ha nem ismétlődne meg 2006 botránya sem most, sem később. Ehhez itt és most – többek között – világos rendőrségi kommunikáció kell, és vezetői figyelem ahhoz, hogy a túlórák elleni tiltakozásokkal kapcsolatban túlszolgálatot teljesítő rendőrök pihenni tudjanak, mert a feszült helyzetben a fáradtság nem segíti a törvényességet– írta M. Tóth Balázs. A közeljövőben pedig mindenki védelme érdekében el kell kezdeni kamerázni legalább azokat a rendőri intézkedéseket, amelyeknek tanúja a rendőrökön kívül csak az intézkedés alá vont személy.