Ebből elég volt!
Horthy-szobrot avattak november első vasárnapján a Szabadság téri Hazatérés templomában. Az istentiszteleten. Igét hirdetett a helyi gyülekezet vezetője, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész. Beszédet mondott a Jobbik országgyűlési képviselője, Gyöngyösi Márton. A szélsőjobboldali rendezvény közben tüntetők és ellentüntetők verbális összecsapásától volt hangos az utca.
A Horthy-szobor avatása országos és nemzetközi botrány kavart. Pedig – ha úgy vesszük – nem történt más a Szabadság téri Hazatérés templomában, csak pár méterrel eltolták az öt évvel ezelőtt felavatott mellszobrot. Így már az utcáról is mindenki láthatja: Isten házában Horthyt imádják.
Kis lépés ez ifj. Hegedűs lelkésznek, nagy lépés a hazai szélsőjobbnak, ha ez az akciójuk is következmények nélkül marad.
Az önmagát nyíltan antiszemitának valló néhai tengernagy első számú politikai idolja a Jobbiknak és más újnáci szervezeteknek. A „szobormozgatás” a Jobbik szimbolikus kampányindítója is lehet. Aktivizálták híveiket, ugyanakkor lépéskényszerbe hozták a „nagy testvért”, a Fideszt.
Az Egyesült Államok nagykövetsége felszólította Orbánékat, határolódjanak el a jobbikos szoboravatótól. A kormánypártnak reagálnia is kell a botrányra. Csakhogy aki a belpolitikai harcmezőn Horthyt támadja, azt azonnal besorolhatják az idegenszívűek nemzetáruló táborába.
Ezért is tiszteletre méltó, hogy a templomi szoboravató után a területileg illetékes Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István írásos nyilatkozatban elítélte ifj. Hegedűs Lóránt „provokatív politikai akcióját”. Kérte az egyházmegye esperesét, indítson fegyelmi eljárást.
Horthy Miklós mellszobra viszont már évek óta a Szabadság téri templomban volt. Akkor vajon miért csak most tiltakozik a Magyar Református Egyház (MRE)?
Felhívtuk a Dunamelléki Református Egyházkerületet, ahol közölték: Szabó István püspök úr nem ad interjút. Hozzátették: ők korábban nem tudtak arról, hogy a Hazatérés templomában Horthy-szobor állt. Pedig 2007-ben komoly médiavisszhangja volt, hogy ifj. Hegedűsék Kossuth Lajos, Wass Albert és Szabó Dezső szobrát is felavatták – a Horthyé mellett.
Ifj. Hegedűs Lóránt politikai botrányai nem új keletűek. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2003 novemberében mentette fel őt a Fővárosi Ítélőtábla a közösség elleni izgatás vádja alól.
A lelkészt – aki akkor még a MIÉP alelnöke is volt – azért jelentették fel, mert a kerületi MIÉP-es lapban felszólította híveit a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére.
A református zsinat ezután döntött arról: egyházuk lelkészei nem lehetnek párttagok. Azt viszont eleinte hallgatólagosan tudomásul vették: Hegedűs rendszeresen felszólal jobbikos rendezvényeken. Szélsőséges megnyilvánulásai idővel azonban egyre kínosabbá váltak az MRE-nek. Nem a mostani az első eset, hogy Szabó István püspök fegyelmi eljárást indít ellene. Sőt, megtette ezt 2007-ben Bölcskei Gusztáv, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke is. Akkor a holokauszttagadó David Irving könyvbemutatóját tartották a Szabadság téri egyházközség egyik termében. Az öt évig elhúzódó egyházi bírósági ügy tavaly februárban zárult – felmentő ítélettel.
Az ifj. Hegedűs Lóránt elleni vádakat több perben másodfokon Kéri Tamás, a Magyar Református Egyház jogtanácsosa képviselte. Lapunknak elmondta: Hegedűs rendszeresen megszegi a lelkészekre vonatkozó alapvető szabályokat. A zsinati törvények ugyanis előírják: „A lelkész magatartásával erősítse az evangélium szerinti tiszta erkölcsöt és emberszeretetet, valamint egyháza jó hírét.” Nem viselkedhet megosztó, megbotránkoztató módon. Az 1998-as zsinati határozatban szerepel: református templomban „nem folytatható olyan tevékenység, amely párt vagy politikai mozgalom céljait szolgálja”.
Mindezek alapján a szélsőjobboldali lelkészt már rég megfoszthatták volna palástjától, kizárhatták volna az egyházból. De Kéri Tamás szerint az egyházi bíróságok mindig elkenték az ügyeket: Hegedűs felmentéssel vagy enyhe figyelmeztetéssel megúszott mindent.
S hogy milyen légkörben zajlottak ezek a tárgyalások?
– Nemegyszer az egyházi bíróság épületénél gyülekeztek a gárdisták. Fenyegettek engem és bírótársaimat is, hogy nyilvántartanak minket, és „meg fogunk dögleni”. Akadt olyan bíró, aki közölte, többé nem vállal ítélkezést ifj. Hegedűs Lóránt perében. Másfelől ezek a perek azért is húzódtak el, mert a bírák gyakran már inkább első fokon elfogultságot jelentettek be, hogy ne kelljen részt venniük az ügyben – mondja Kéri Tamás.
Az egyházi bírákat az MRE gyülekezetei demokratikus szavazással választják hat évre. Tehát a bíráknak a gyülekezeti tagok ideológiai elvárásainak is meg kell felelniük. Pásztory Ádám, az MRE kommunikációs szolgálatvezetője írásában – Horthy Miklós és a református belgák – említi, hogy a református egyház tagjainak több mint a fele hatvan év fölötti, és családi, kulturális gyökereikkel erősen kötődnek a horthysta időkhöz. Egyébként maga a kormányzó is hívő református volt.
Az MRE vezetői most ugyan elítélik a Horthy-szobor újraavatását, ám 2012 márciusában maga Bölcskei Gusztáv avatott Horthy-emléktáblát a Debreceni Református Kollégiumban. Még azt is nyilatkozta rosszallóan: a rendezvényt megzavarták Horthy-ellenes tiltakozók. Az nem zavarta a püspököt, hogy az emléktábla koszorúzásán gárdisták és az újnáci Nemzeti Őrsereg tagjai is részt vettek.
A Parlamentben nemrég rendezett – Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában – nemzetközi konferencián viszont Bölcskei Gusztáv már a vallások dialógusáról és a testvériségről szónokolt.
– Az egyház együtt ingadozik a Fidesszel. Az egyházi vezetők úgy gondolják, hogy megengedhetik maguknak azokat az ideológiai eltévelyedéseket, amelyeket a Fidesz és a kormány vezetői is megengednek maguknak – fogalmaz Majsai Tamás teológus, aki tavaly tiltakozó levelet írt Bölcskeinek a Horthy-emléktábla avatása kapcsán – választ azóta sem kapott.
Bölcskei Gusztáv a mostani Horthy-szobor-avatással kapcsolatban sem szólalt meg. Titkárságán azt mondták a 168 Órának: a püspök úr Dél-Koreában van, ám hazatérésekor sem nyilatkozik majd. Szabó István püspököt bízta meg a fegyelmi eljárás megindításával.
Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter korábban református lelkészként szolgált. Megkerestük őt is, mit gondol a Horthy-szoborról. Balog Zoltán e-mailben azt válaszolta a 168 Órának: „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.” Még azt is kérdeztük a minisztertől: a kormány akar-e hivatalosan állást foglalni a szoborállításról? Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”
Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral? Nem azokkal a szörnyű eszmékkel van gond, amelyeket a szobor jelképez?
Szeptemberben Kenderesen ünnepelték Horthy Miklós újratemetésének huszadik évfordulóját. Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is megjelent. Kijelentette: „Az újratemetés történelmi elégtétel volt, de ezzel nem elégedhetünk meg. Meg kell állapítanunk, nem múlt el nyomtalanul a hipnotizáló, tudatmódosító hazugságokkal mérgező szocialista-kommunista négy évtized.”
Csakhogy a milliárdokból finanszírozott állami Horthy-kultuszból, nacionalista lózungokból a társadalom többségének elege van. A változás igénye a keresztény egyházakban is érzékelhető. Több református lelkész petícióban tiltakozott ifj. Hegedűs Lóránt antiszemita, kirekesztő megnyilvánulásai ellen. Sokan sokat várnak a Szabó István püspök által indított újabb fegyelmi eljárástól.
Szűcs Balázs, a MRE fiatal lelkésze úgy véli, a Horthy-szobor-avatásnak most jóval komolyabb következményei lesznek, mint ifj. Hegedűs Lóránt korábbi ügyeinek. Szabó István püspök kemény hangú nyilatkozata is erre utal.
– A püspök úr azért is léphetett fel ilyen határozottan, mert Hegedűs ezúttal egyértelműen jogszabályt sértett: vasárnapi istentiszteleten uszító politikai rendezvény zajlott. Ezzel a lelkészi szolgálatot és a Magyar Református Egyházat is megszégyenítette. A vasárnapi istentisztelet nem pártpolitikusok politikai céljait szolgáló rendezvény. Az istentisztelet az Isten tiszteletének helye és ideje, Jézus feltámadásának ünnepe. A szószékről nem lehet gyűlöletet prédikálni. Egyházunkból sokan megkerestek felháborodva, hogy ne hallgassunk tovább. Ki kell mondani: ebből elég volt! Úgy érzem, az MRE vezetése is egyetért ezzel, ezért terelték egyházjogi útra az ügyet.
Szűcs Balázs lelkész szerint a Hegedűs-ügy akár progresszív változásokat is elindíthat az egyházban, megerősítheti az egyházak belső demokráciáját. Nyitni kell az emberek felé, nyíltan beszélni, reagálni a súlyos társadalmi kérdésekre. Fontos az is, hogy az egyházak folytassák a szembenézést saját történelmi felelősségükkel: csak így tudnak hitelesen fellépni az antiszemitizmus és a kirekesztés ellen.
De mit lehet tenni, ha az egyházi bíróság „egyéb szempontokat” is mérlegelve ismét felmenti a szélsőjobboldali lelkészt? Majsai Tamás azt mondja, az egyházban a tízparancsolat a legfőbb törvény, a keresztyén elvek felülírnak minden egyéb jogszabályt.
– Ha az egyházi bíróság nem ítéli el Hegedűst, a zsinati vezetés kinyilváníthatja: tovább semmiféle közösséget nem vállal vele, vagy nem tekinti többé egyháza részének a Hazatérés templomát.
Majsai azt is hangsúlyozza: a Horthy-szobor-avatás nem pusztán a református egyház ügye. Fontos, hogy a többi egyház is megszólaljon, közösen tiltakozzanak. Hiszen a keresztyén tanítás alapja, hogy nemcsak önmagunkért, hanem másokért is felelősek vagyunk.