A belváros helyett Csepelen és Újpesten köthetnek ki a szállodahajók
Biztonsági okokból áthelyeznék a budapesti kikötőket.
A megnövekedett dunai hajóforgalom miatt merült fel a kikötők áthelyezésének ötlete, Csepel és Újpest lehet új központ – írta meg a Portfolio.
A szakértők a jelenlegi hajózási szabályok szigorítását szorgalmazzák, mivel jelenleg is előfordulnak kisebb-nagyobb balesetek a Duna budapesti szakaszán, és mindez a hajóforgalom megnövekedése miatt alakult így. Bár Bécshez vagy Pozsonyhoz képest itt mérsékeltebb az áthaladó hajók száma, de így is rengeteg szállodahajó érkezik a fővárosba, vagy halad át azon.
A pandémia alatt, az utazási korlátozások bevezetésével természetesen ezzel a jelenséggel nem kellett számolni, ám az azóta eltelt időszakban a turistahajók száma folyamatosan növekszik. Sokan folyami hajókon utaznak a Duna hosszabb szakaszán, több országon át – ezek jellemzően nagyobb méretű szállodahajók. Ugyanakkor nagy forgalmat generálnak azok a turisták is, akik a Budapesten való tartózkodásuk alatt egy-egy rövid hajókirándulást tesznek.
A szakértők úgy vélik, a biztonságnak elsődlegesnek kell lennie, a fejlesztések szükségesek, ám ezzel nincsenek összhangban a belvárosi szakaszon elhelyezett kikötők.
Csepel és Újpest lehetnek az új hajózási központok
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 17., 12:23
Hétvégén több rosszulléttel is meg kellett küzdeniük a dolgozóknak a dunaújvárosi strandon.
Itthon
2024. május 30., 09:20
Kihallgatható állapotba került a verőcei hajóbaleset túlélője, kiderült, mi okozhatta a tragédiát.
Itthon
2024. május 29., 10:54
A Hableány néven ismert városnéző hajó egy szállodahajóval ütközött a Duna budapesti szakaszán.
Szalma Botond hajóskapitány, a Mahart korábbi vezérigazgatója, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) volt elnöke, aki jelenleg az áru- és teherfuvarozással foglalkozó Plimsoll Zrt. vezetője, úgy véli, hogy a veszélyes helyzetek csak akkor elkerülhetőek a budapesti hajózásban, ha a zsúfolt belvárosi szakasz helyett a kikötők többségét áthelyezik a külvárosi részre.
A Hableányéhoz hasonló katasztrófák is azt indokolták, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be, amelyek elméletileg ugyan életbe is léptek, ám a szakértők szerint a gyakorlatban sok szállodahajó ezeket nem tartja be, amíg áthalad Budapest területén. Szalma Botond így nyilatkozott a Portfolionak:
„Kisebb koccanások időnként történnek most is, nem érzem úgy, hogy teljesen más lenne a vízi közlekedés, vagyis szigorodott volna a 2019-es Hableány-katasztrófa óta.”
A szakemberekkel egyetért a Főváros Önkormányzat is, ugyanis már korábban elfogadták a Duna-parti Építési Szabályzat módosítására vonatkozó terveket. Ezek többek között azt is szabályoznák, hogy az újlipótvárosi Duna-szakasz 24 kikötőhelyéből csak 9-et tartanának meg, és ezeket is csak a ki-, illetve a beszállás idejére lehetne használni, a XIII. kerület dunai szakaszáról pedig teljes egészében kitiltanák a hajókat.
Természetesen a kikötőkre szükség van, ám ezeket a jövőben inkább az Újpesti-öbölben és Csepelen alakítanák ki. Szalma Botond azonban úgy véli, ez komoly nehézségekbe ütközhet, hiszen a szükséges engedélyek beszerzése éveket vehet igénybe, és jelentős anyagi forrásra van szükség: egyetlen kikötő kialakítása is 50-100 millió forintot emészthet fel.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: George Zografidis)
