Orbán régen fizetett hirdetésben követelte, hogy szóba álljanak vele – Mintha a politikusaink nem egy nyelvet beszélnének

Míg a kilencvenes években a Kónya–Pető-vita borzolta a kedélyeket, 2006-ig a kormányfők vívtak egymással szócsatákat, manapság már csak elvétve láthatunk közönség előtti vitákat. Sőt eljutottunk oda, hogy nemcsak a kormánypárti és az ellenzéki politikusok nem állnak szóba egymással, de az Orbán-ellenes pártok belső kommunikációja is akadozik, ráadásul a nyilvánosság előtt ők sem ütköztetik a nézeteiket.

2017. október 6., 19:59

Szerző:

1991. november 16. E naptól számítjuk a hazai profi televíziós politikai viták történetét. E napon került adásba a Testnevelési Főiskolán megrendezett Kónya–Pető-vita. (Persze már a rendszerváltás első kampányában is láthattunk jelöltvitákat, de azok inkább hasonlítottak a politikai kinyilatkozásokra, mint valódi diskurzusra.) Kónya Imrének, az MDF, és Pető Ivánnak, az SZDSZ akkori frakcióvezetőjének szócsatáját a jobboldali közönség beszólásai, kiabálásai, érzelemkitörései kísérték. Petőbe többször belefojtották a szót. A műsor után heves vita alakult ki arról, hogy méltatlan helyzetbe került-e a liberális politikus, Feledy Péter moderátor, illetve Kónya megtett-e mindent azért, hogy Pető kifejthesse a véleményét.

A következő emlékezetes szel­­lemi párbajra 1997 tavaszán, Jász­­apátiban került sor. Sze­­ke­­res Imre akkori szocialista frakcióvezető és Torgyán József kisgazda elnök párbajshow-ja háromórásra sikeredett.

Egy évvel később a Fidesz mindent bevetett azért, hogy Orbán Viktor a kamerák előtt szerepelhessen Horn Gyula akkori kormányfővel. Ezt még fizetett hirdetésben is követelték. A miniszterelnököt a tanácsadói arra biztatták, ne fogadja el a meghívást, de ő másképp döntött. Orbán felkészülését tanácsadók segítették, míg Horn kormányzati összefoglalókkal felvértezve ment el a közgazdaság-tudományi egyetemen tartott vitára. Orbán világos öltönyben jelent meg, arra ügyelt, hogy minden lehetséges kommunikációs eszközzel azt sugallja: ő fiatal, tisztelettudó, profi politikus. A vita Horn vereségével zárult. Az őt kedvezőtlenül megítélők aránya 33-ról 44 százalékra nőtt, míg Orbán esetében 34-ről 18-ra esett vissza.

2002 márciusában már Medgyessy Péter hívta ki Orbánt nyilvános vitára. Hosszas huzavona, a vitáról szóló vita után kabaréba illő jelenetek következtek: Medgyessy április 3-án a Béke Szállóban várta Orbán Viktort, a fideszes politikus pedig április 5-én a Közgázon az ellenfelét. A Béke szállóba Orbán helyett Torgyán József, az FKGP, valamint Kupa Mihály, a Centrum elnöke érkezett meg. Medgyessy végül mégis elment a Közgázra Orbánhoz. (A miniszterelnök-jelöltek vitáját egyébként Pokorni Zoltán és Kovács ­László pártelnökök szócsatája előzte meg.)

2006-ban rendezték meg az Orbán Viktor kontra Gyurcsány Ferenc vitát, amit a szocialista jelölt biztosan nyert – Orbán később a választást is elbukta. Ezt a diskurzust egy évvel korábban megelőzte egy másik Orbán–Gyurcsány-csörte: 2005 júliusában a Parlamentben újságírók előtt vívták, a tévé is közvetítette. Akkor Gyurcsány tűnt gyengébbnek a „Magyarország erősödik vagy töpörödik” kérdés körül forgó szópárbajban.Bár a kétezres évek elején már sokan aggódtak a politikai hangnem eldurvulása miatt, még volt párbeszéd, 2002 után a volt kormányfők időről időre találkoztak egymással. Korábban Orbán a kormányzása idején tanácsadónak kérte fel Boross Péter volt miniszterelnököt, sőt még Horn Gyula egykori kormányfővel is többször konzultált. Utóbb Medgyessy Péter miniszterelnökként vetette fel, hogy beszéljenek egymással a kormányfők a többi között az unióról, a gazdaságról, a határon túli magyarságról, a közszolgáltatások korszerűsítéséről. 2004 júniusában aztán az ellenzéki Orbán Viktor is csatlakozott, felvetette: az exkormányfők az eldurvult közéletről és az iraki helyzetről konzultáljanak a hivatalban lévő miniszterelnökkel.

Később, kormányfőként Orbánt hiába hívták ki vitára, nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt szócsatákat vívni. Tévéstúdiókban is ritkán látni, inkább kedvenc állami rádiójának ad megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásokat.

És hogy áll vitakultúra terén az ellenzék? Pár hónappal a Bajnai-éra előtt alakult az LMP, a második Orbán-kormány idején jött létre a DK és az Együtt. A széttagolt ellenzéknek időre volt szüksége ahhoz, hogy létrehozza saját, intézményesített vitafórumait: kellett munka ahhoz, hogy a Bajnai Gordon nemesnádudvari présházában rendezett találkozóktól eljussanak a közös, de bukást hozó választási indulásig. Akkoriban megalakultak az ellenzéki kerekasztalok, a Pallas Páholyban vitáztak egymással az Orbán-ellenes erők.

Ma az ellenzék a nyilvánosság előtt ritkán vagy egyáltalán nem vitázik egymással, de állítólag a hivatalos háttértárgyalások is megszűntek. Több politikus azt állítja: miután Botka László a szocialisták miniszterelnök-­jelöltje lett, azt mondta, tárgyalni fog az ellenzéki pártokkal, ám ezt sem nyilvánosan, sem titkosan nem tette meg.

A tárgyalások kezdeti elmaradásának oka: a taktika.

– Erősödjön mindenki, végezze a dolgát, aztán majd meglátjuk, kivel milyen kondíciók mellett tudunk megállapodni – a szocialisták így indokolták véleményük megváltozását.

Az Együtt például egy csepeli pártirodába várta volna az év elején Botkát és Molnár Gyula MSZP-elnököt, a szocialisták azonban egy nappal a találkozó előtt lemondták az egyeztetést. Információink szerint azonban azóta Juhász Péter Együtt-elnök a lakásában találkozott Botka Lászlóval, és ugyanott megfordult szinte valamennyi ellenzéki vezető. Botka pogácsát kapott, négyszemközt beszélgettek, Juhász párja nem volt otthon. Az ott történteket a két fél másképpen értékeli: Botkáék szerint komoly beszélgetés zajlott az együttműködés lehetőségeiről, Juhászék viszont úgy látják, csupán ismerkedés volt, semmi több.

Ennek egyik oka a bizalmatlanság lehet. Egyik pártvezető a minap így panaszkodott a 168 Órának:Bár az ellenzéket több dolog köti össze, mint ahány elválasztja, mégsem sikerül együttműködési megállapodásaikat tető alá hozni. Az LMP-s Ungár Péter például több Momentum-alapítót ismer a gimnáziumi évekből, Juhász Péter új párjának, Hámori Gabriellának a lakásán alakult meg Fekete-Győr Andrásék pártja, ugyanis a színésznő rokona az egyik momentumos alapító – a felek mégsem csaptak egymás tenyerébe.

– Figyeljük Szél Bernadett vidéki útjait. Azokról tudósítanak a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő vidéki lapok, a mi eseményeinkről nem. Látjuk, hogy a Fidesz próbálja a zöldpártot felépíteni, abban bízva, hogy úgyis elbuknak, miközben erősödésük árt az összes többi ellenzéki pártnak.

Utánanéztünk, a Vas Népe és a Zalai Hírlap valóban beszámolt Szél Bernadett LMP-társelnök helyi sajtótájékoztatóiról, de a Zalai Hírlap írt más pártokról is, az MSZP-ről vagy az Együtt Ellopott ország vándorkiállításáról is, amelyet a többi között Keszthelyen mutattak be.

De politikus beszélgetőtársaink más, vélt fideszes beavatkozási kísérletet is említenek:

– Nagyon aranyosak a momentumos fiúk, de végtelenül naivak. Azt mondják, egyedül indulnak, és nem látják, hogy közben a Fidesz terelgeti őket. Nem kell ehhez más, mint egy gazdag támogató, aki ad nekik pénzt, közben megveregeti a vállukat, és csak annyit mond: célt értek egyedül is!

Ugyancsak a bizalmatlanságot mutatja, hogy állítólag az MSZP-sek az egyik ellenzéki pártnak azzal indokolták, miért nem tárgyalnak velük, hogy a többi szervezet is elutasította az ajánlatukat:

– Ti is nemet mondtatok volna, magyarázták telefonon. De honnan tudjátok, kérdeztem vissza. Szívesen meghallgattam volna az érveiteket, és még az is lehet, hogy elfogadtuk volna az ajánlatot – meséli az egyik ellenzéki vezető.

Azóta információink szerint Botka és az LMP delegációja a budapesti Art Hotelben többször tárgyalt egymással, kibéreltek egy konferenciahelyiséget a diskurzusra, de a szocialisták leültek egyeztetni a DK és a Momentum képviselőivel is.

Az eredmény a nullával egyenlő. Az LMP és a Momentum már deklarálta: nem állapodik meg egyik ellenzéki párttal sem. A DK pedig azt közölte, külön listát akarnak, maximum egyéni jelöltekről egyeztetnének.

Nemcsak megrekedt tárgyalások, de kölcsönös üzengetések, sértődések is jellemzik az ellenzéki kommunikációt. Előfordult, hogy az egyik ellenzéki pártvezető a beszélgetőtársának száján véletlenül kicsúszott káromkodás miatt bontotta a telefonvonalat.

Egy-egy félreértett mondat miatt is borulhatnak a már felépített stratégiák. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke részt vett Botka augusztus értelmiségi meetingjén, és arról beszélt, nem támadja hátba politikustársát. Ezt a szocialisták hűségeskünek, a két párt közötti szövetség megkötésének értelmezték. Úgy gondolkodtak, a választásokon a Botka–Karácsony-tandem legyőzheti Orbánt. De Karácsony a következő szocialista politikai rendezvényre már nem ment el, mert úgy vélte, a szocialisták túlságosan előreszaladtak, már arra is kész tényként gondolnak, hogy ő fogja írni az MSZP-s jelölt kulturális programját. Pedig erről szó sincs. Az eset óta tanácstalanok az MSZP-sek, nem értik, mi történhetett. Mintha nem egy nyelvet beszélnének.