Tabukat döntöget a Horgász Szövetség elnökhelyettese: nem őshonos halakat is telepítene

„Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de a vizek halállományának az összetételét is meg kell vizsgálni, mert a jövőben az őshonos állományok védelme és a klímaváltozás hatásainak átvezetése érdekében a legtöbb helyen át kell alakítani ezt a szerkezetet.” – ezt mondta el a a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyetesse, Dérer István a Halászati Lapoknak adott interjújában. Dérer hangsúlyozta, a klímaváltozás alapjaiban forgatja fel az őshonos halak egyikének-másikának élőhelyét, a változások nagy vesztesei közé tartozik például a csuka is, de szerinte végre el kellene ismerni, hogy az éghajlatváltozás következtében a hazai halgazdálkodásnak is változnia kell.

„ (...)meg kell vizsgálni akár a tabuk ledöntésével is, hogy mit lehetne még telepíteni és hová, a szükséglet, az alkalmazkodóképesség, a kieső fajok kiváltásának igénye figyelembevételével” – fogalmazott.

A jelenleg hatályos törvények szerint magyar élővíizekbe csak őshonos halfajokat lehet telepíteni, de Dérer az interjú folyamán jelezte, szerinte ebben az ügyben érdemes lenne jogszabályi változásokat is megfontolni: „ A természetvédelemmel partneri viszonyban a jövőben át kell gondolni, hogy milyen víztípusba milyen halfajt érdemes telepíteni” - szögezte le a Mohosz elnökhelyettese. Hozzátette, ez egy olyan eset, amikor a társadalmi érdek nem feltétlen esik egybe a természet- és környezetvédelem érdekeivel.

„A szélsőségek, a felesleges korlátok, egy-egy cél túlterjeszkedése mindig kerülendők, ezért kell és lehet is változtatni. Még egy gyors példa. Az amur egy – adott esetben halráccsal lezárt – csatornában tulajdonképpen egy karbantartó »gép«, és emellett nagy testű horgászhalként pedig kiváló horgászélményt okoz.” – tette hozzá mindehhez.

(Kiemelt kép: Kiemelt kép: amurok egy horgásztóban. Fotó: pixabay.com)