24.HU: a debreceni gyárak a vízvagyon megcsapolására készültek

Korábbi vízvezeték-építéshez készült tanulmány szerint a a CATL napi vízigénye csúcsidőben 60 ezer köbméter is lehet, amely a lakossági fogyasztással együtt megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A tanulmányt februárban átírták, és azt állítják, a CATL-gyár vízigénye sokkal kisebb lesz, és részben szürkevízet, azaz félig tisztított szennyvízet használnak. 

A 24.hu információi szerint az akkugyár mellett mélyfúrású kút létesítésének engedélyézéséről június végén döntött a vármegyei igazgatóság. A vízvédelmi hatóság honlapján szereplő erről szóló hirdetményben nincs szó a Debrecen melletti mélyebb talajrétegekben található vízkészlet megcsapolásáról, azonban a kút elhelyezkedése megkönnyítené a gyár vízellátását. Debrecen önkormányzata közölte, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. a kialakult gyakorlatnak megfelelően nem ad ilyen esetben hozzájáruló nyilatkozatot. Az önkormányzat leszögezte: a kérelmet a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelem elutasította, így nem létesül új kút az ipari parkban. 

A DEVÍZ 2021 év eleji adatai alapján Debrecen napi vízigénye 40–60 ezer köbméter, a felszín alatti vízbázis kapacitása 70 ezer köbméter/nap, illetve további tartalék vizek érkeznek a keleti főcsatornából, ez fedezi jelenleg a város vízigényének 30 százalékát. 

A Déli Ipari Parkba települt vállalkozások vízfogyasztása a tervek szerint átlagosan napi 24 ezer köbméter lesz, illetve a CATL vízfelhasználását kb. 70 százalékát részben tisztított szennyvízzel fedeznék. Ugyanakkor a szakértői anyag szerint ellentmondó információk találhatóak az engedélyezési dokumentumokban arról, hogy mennyi felszín alatti ivóvizet használnának a gyártás során.

Ha a 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztást és a 24 ezres ipari fogyasztást vesszük figyelembe, az megközelíti a rendelkezésre álló vízkészletet teljes egészét. Vagyis a debreceni vízműtelep fejlesztése elengedhetetlen, és új mélyfúrású kút létesítése is javasolt – állapították meg a szakértők. Az engedélyezési dokumentumokból az látszik, hogy a kisebb akkumulátor- vagy katódaktívanyag-gyár vízigénye is napi több ezer köbméter, amelyet ivóvízből fedeznek. 

Az új kutak fúrása szakértők szerint csak olyan helyszínen jöhet szóba, ahol a felszín alatti vízbázisok „mennyiségi szempontú érzékenysége” alacsony. Máshol káros, visszafordíthatatlan környezeti folyamatokat indítana el a felszín alatti vízkivétel, veszélyeztetné a lakossági vízellátást,a mezőgazdasági vízfelhasználást, és felerősítheti a lokális klímaváltozási problémákat is. 

Februári parlamenti beszédében Orbán Viktor azt mondta, senki sem veszélyezteti a vízvagyont. Ugyanakor Debrecen 200 ezres városában és az agglomerációs övezetében nincsenek számottevő folyók, a nyári aszályok miatt sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon hogyan biztosítják az ellátást a hamarosan beinduló, nagy vízigényű cégek számára.

A Debrecent jelenleg ellátó mélyfúrású kutak északra és keletre vannak tájolva, az egyetlen felszíni vízkivétel is északnyugaton csatlakozik a városi hálózatba. A Déli Ipari Parkra számára felmerült új, déli tájolású, mélyfúrású kutak létesítése, viszont ez hidrogeológiai okokból nem lehetséges – írják a szakértői anyagban. 

Végeredményben arra jutottak, hogy az üzemek vízellátása infrastrukturális fejlesztést igényel, a debreceni vízműtelepek fejlesztésére, valamint új mélyfúrású kutak létesíthetőségére átfogó terv készítését javasolták. 

Frissítés: Megjelent cikkünkre időközben reagált a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, közleményüket alább ismertetjük:

„A mai napon a debreceni ipari parkokban zajló kutak engedélyeztetéséről, illetve ezzel összefüggésben a város vízkészletéről és a településen zajló akkumulátoripari beruházásokról, s vízigényükről közzétett cikkükben a katasztrófavédelem vízügyi hatósági tevékenységével kapcsolatban valótlan állítást jelentettek meg, amelynek kapcsán az alábbi helyreigazítás haladéktalan közzétételét kérjük: A katasztrófavédelem valamennyi hatósági, szakhatósági eljárása során a vonatkozó jogszabályok alapján jár el, ezért minden ezzel ellentétes állítást visszautasít. A valós információ a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján megtalálható.”

(Kiemelt kép: Papp László debreceni polgármester a kínai CATL németországi akkumulátorgyárában, 2023. január 31-én. / Fotó: Papp László, Facebook)