CSOKol Viktor!

Valóságos kommunikációs cunamit indított el a kormányzat a csokról – már csak az nem tud a lehetőségről, aki nem akar. Aki viszont tud, az is keveset, s leginkább kérdései vannak. A Republikon Intézet március végén publikált közvélemény-kutatása szerint az otthonteremtési program megítélése összességében inkább pozitív volt, a pártolók relatív többségben (43 százalék) voltak. Kevesebben (27 százalék) mondták, hogy az intézkedés nem helyes, s sokan (27 százalék) voltak olyanok, akik nem tudták eldönteni, hogy a csok inkább jó vagy inkább rossz kezdeményezés. A felmérés érdekessége, hogy bár az otthonteremtési program alapvetően a fiataloknak szól, a 40 év alattiak 30 százaléka elutasította, miközben az idősebbeknél csak 23 százaléknyian voltak az ellenzők. A legkritikusabbak a három vagy a több 18 éven aluli gyereket nevelők voltak, 38 százalékuk szerint a csok nem jó kormányzati intézkedés.

A program áll egyrészt egy vissza nem térítendő, maximum 10 millió forintos otthonteremtési támogatásból. Ennek mértéke függ a gyerekek számától: az egygyerekesek új és használt lakáshoz egyaránt 600 ezer forint támogatást kapnak, ám három vagy több gyereknél, új ingatlan vásárlásakor, már 10 millió, réginél 2,75 millió forinthoz is hozzá lehet jutni. Igényelhető továbbá a támogatás mellé legfeljebb 25 évre, maximum 3 százalékos kamattal legfeljebb 10 millió forint kedvezményes hitel is, így jön ki a sokat emlegetett akár 10 plusz 10 millió forint. Emellett az új értékesítésű lakások esetében négyéves időtartamra, 5 százalékra csökkentették a korábbi 27 százalékos áfakulcsot, valamint ha magánszemély építtet lakást, akkor 5 millió forintig visszaigényelhetővé tették a felhasznált anyagok és szolgáltatások áfáját. A cél: fellendíteni az ingatlanpiacot, ezáltal a gazdaságot, illetve ösztönözni, hogy több gyerek szülessen.

A tavaly nyáron elfogadott s idén év elején átdolgozott csokot tavaly, a második félévben tízezren vették igénybe, idén húszezer kedvezményezettre számít a kormány. A kapcsolódó hitel lehetőségével alig több mint kétezren éltek, ők átlagosan kétmillió forintot kaptak. A bankok tapasztalatai alapján a családok kétharmada használt lakást akar venni a csok segítségével, s az igénylők mindössze 10-15 százaléka szeretné megkapni a 10+10 millió forintot.

– Egy kizárólag pénzbeli támogatás nem befolyásolja a gyerekvállalást, így a csok sem hozhat jelentős demográfiai változást Magyarországon – jelenti ki lapunknak Herczog Mária családszociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja. Már csak ezért sem, mert Magyarországon a gyerekek fele nem tervezett. A fejlett államokban ugyanez az arány mindössze hat százalék. Ettől függetlenül Herczog Mária szerint eleve rossz a kormányzat hozzáállása, amikor befolyásolni próbálja egy család életre szóló elhatározását: a szociológus mindenkit óva int attól, hogy a politikai döntéshozókra alapozza a gyerekvállalást. Szerinte sok egyéb tényező mellett inkább azzal függ össze a születő gyerekek száma, hogy napközben milyen ellátás érhető el, van-e például bölcsőde, óvoda. A Városért Egyesület kerekasztal-beszélgetésén cinikusnak és gonosznak minősítette, hogy a csokkal a kormány a „luxuslakások” vásárlását ösztönzi, ahelyett hogy a bérlakásállományt tenné rendbe, s oda juttatná a közpénzt, ahol azzal a leginkább rászorultakat segítheti. Ráadásul, tette hozzá, Magyarországon egy család átlagosan két és félszer költözik, miközben például Németországban hétszer. Ahogyan változik a háztartás mérete vagy az elérhető munka, úgy mennek tovább újabb ingatlanba. A magyarok azonban azt hiszik, akkor vannak biztonságban, ha van saját tulajdonban lévő lakásuk. Onnan aztán csak nagyon nehezen mozdulnak. A kormány pedig tovább erősíti ezt a korszerűtlen hozzáállást.

Herczog László, a Bajnai-kormány munkaügyi minisztere, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa is egyetért azzal, hogy közpénzen azokat kell támogatni, akik saját erőből nem képesek megoldani a lakhatásukat. Ezért kedvező változásnak tartja, hogy az eredeti elképzeléssel szemben végül nem zárják ki a rendszerből a munkanélkülieket és a közfoglalkoztatottakat. Szerinte azonban a csok az amúgy is meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket mélyíti, ahelyett hogy mérsékelné őket. Herczog lapunknak azt mondja, a csok látszólag egyenlő esélyeket biztosít, ám szociálisan igazságtalan, épp úgy, mint az egykulcsos személyi jövedelemadó. Az alacsony jövedelműek esetében az elvont 15 százalék szja a létfenntartást veszélyezteti, miközben azok, akik sokat keresnek, szinte meg sem érzik a terhet.

– A piac eleve differenciál, a jövedelmek vagy a társadalmi státus függ attól, hogy az ember hová születik, milyen iskolákat végez, milyen munkát kap vagy milyen családot épít. Nem kellene ezt kormányzati eszközökkel tovább mélyíteni. A csok egyértelműen azokat támogatja, akik nincsenek erre rászorulva – állítja Herczog.

Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója is úgy látja, a csok a társadalom széles rétegei számára nem megoldás. Magyarországon mintegy 95 ezer három- és 284 ezer kétgyerekes háztartás van, évente 30-35 ezer házasságkötés történik. Mivel azonban a jövedelmi viszonyok rendkívül heterogének, a családok csak kisebb része célcsoportja az intézkedéseknek. Szerinte potenciálisan húszezer körüli azoknak a száma, akik használt vagy új lakásra igénybe tudnák venni a csokot. Ha a kormánynak valóban van demográfiai célja is az intézkedéscsomaggal, akkor Petz szerint tovább fognak enyhülni a feltételek. Mint ahogy erre már volt is példa, hiszen február óta új lakások esetén a jogszabályalkotó beéri a korábbinál kisebb energiahatékonysággal, eltörölték a megvásárolt lakás nagyságának felső értékhatárát, továbbá magasabb életkorig lehet gyermeket vállalni, és a meglévő gyermekek is magasabb életkorig számítanak bele az igénylő családba. Az építők számára pedig könnyebbség az engedélyezési eljárás látványos lazítása is.

– Ha idén mindenki kizárólag a csok miatt ad vagy vesz ingatlant, 10-15 százalékos élénkülés lehet az ingatlanpiacon. Tavaly 135 ezer használt lakás cserélt gazdát és 7500 új épült – mondja Petz Raymund. A GKI szerint 2016-ban 10-11 ezer, jövőre legfeljebb 15 ezer, 2018-ban pedig 18 ezer lakás épülhet. Ennek nagyjából harmada kapcsolódik majd a csokhoz. Az új otthontámogatási rendszer nyertese elsősorban nem a lakosság, hanem az építési piac lesz. A GKI készített egy kutatást, amelyben a válaszadó ingatlanfejlesztők 60 százaléka azt mondta, emelni fogja a kínálati árakat, azaz a csok drágulást hoz a piacon az áfacsökkentés ellenére is. Ennek a többi között az is az oka, hogy az elmúlt években jegelt ingatlanpiac nem tudja teljesíteni a hirtelen keletkezett igényt. Hosszabb távon, két-három éven belül azonban az árak beállhatnak a normál szintre.

A Magyar Nemzeti Bank március végi elemzése kissé optimistább, mint a GKI. A jegybank elemzői ebben az évben 12 500, jövőre pedig 18 700 új lakás átadását prognosztizálják. Szerintük háromnegyedükhöz felveszik a családok a 10 milliós csokot. Ebben az évben tehát a költségvetésnek 110-115, jövőre 150-160 milliárd forintjába kerülhet a vissza nem térítendő támogatás. Várakozásuk szerint a piac élénkülése a GDP növekedéséhez 2016-ban 0,3-0,4 százalékkal, jövő év végéig pedig 0,6-0,7 százalékkal járulhat hozzá. A gazdaságélénkítő hatás 20-25, jövőre 40-45 milliárd forint adóbevételi többletet hozhat a költségvetésnek az MNB szerint.

Amit azonban minden szakértő – szociológustól ingatlanközvetítőig – hangsúlyoz: nagyon át kell gondolniuk a családoknak, hogy élnek-e a lehetőséggel. Rengeteg a kötelezettség, egyedi élethelyzetektől függően mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, él-e a csokkal. Az eddigi piaci tapasztalatok azt mutatják, egyelőre nagyon óvatosak az emberek, különösen az előre vállalt gyerekek miatt bizonytalanok. A jogszabály új lakás vásárlása esetén tíz évet ad arra, hogy a családokban megszülessen a vállalt három gyerek. Ez vonatkozik azokra is, ahol hármat vállaltak, de már van kettő, s azokra is, akiknél még nincs gyerek, de a legmagasabb összegű támogatásért cserébe hármat is terveznek. Ha nem sikerül, a pénzt kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Sokan azért bizonytalanok: mi történik, ha megromlik a házasságuk s elválnak? Ebben az esetben is előfordulhat visszafizetési kötelezettség, kivéve, ha azé a félé lesz a terhelt ingatlan, akivel a gyerekek is vannak, vagyis a támogatáshoz és a hitelhez kötelező feltételek továbbra is állnak. Akik válás után vannak, s az új családjukkal vennék fel a csokot, ha már házaspárként élnek, a „hozott” gyerekeket összeszámítják, ha csak élettársak, akkor az egyik fél gyermekeit számítják be. Kérdés, mi lesz akkor, ha a család külföldre költözne, miután már megkapta az állami támogatást. Számukra annyi könnyítést tettek a jogszabályalkotók, hogy tízéves időtartamon belül öt éven át nem kötelező az ingatlanban lakni. Figyelniük kell a szabályozásra azoknak is, akik ikerházat vennének vagy egy telken többen építkeznének, mert ez ügyben sokszor maguk az ingatlanközvetítők is bizonytalanok. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hitelből megvásárolt ingatlan esetében kezdő önrésszel is kalkulálni kell, ami általában a lakás árának 10-20 százaléka körül van, illetve kezelési/ügyintézési költségek is felmerülnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csokhoz kapcsolódó hitelek átfutási ideje négy-öt hónap.