Nyilvánosságra hozták a 33 éve betiltott magyar Csernobil-tanulmányt
Saját blogján és a hvg.hu-n tett közzé egy 1986 júliusában betiltott tanulmányt Aszódi Attila, a korábban a paksi bővítésért felelős államtitkár. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanára azt írja, „A csernobili atomerőmű-baleset - Lehetséges okok és következmények” című 110 oldalas tanulmány egyik másolati példánya került a birtokába.
A tanulmány ugyan az OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) felkérésére készült, és az OMIKK adta volna ki, de Aszódi azt írja, valójában műegyetemi munkatársak írták: Csom Gyula professzor vezetésével Gács Iván, Bede Gábor, Nagy Mihály és Virágh Elemér tanár készítette.
A tanulmányban a szerzők elemzik az emberiség történetének egyik legnagyobb ipari katasztrófájának bekövetkezéséhez vezető lehetséges okokat, és mintegy húsz oldalon át foglalkoznak a baleset környezeti hatásaival. A tanulmány általános információkat tartalmaz a kibocsátások lehetséges mértékéről, ismerteti a svéd meteorológiai szolgálat által közreadott terjedés-becsléseket az 1986. április 26. – május 5. időszakra, valamint a nemzetközi adatok mellett hazai mérési eredmények eredményeit is megadja. A Szovjetunió területére vonatkozó érdemi adatokat nem tartalmazott, nem is tartalmazhatott a tanulmány, mert ilyen adatok akkor nem álltak a szerzők rendelkezésére.
Aszódi Attila szerint fontos kiemelni, hogy a tanulmány mai szemmel nézve is jó, konzervatív (nem optimista) becslést tartalmaz a csernobili baleset magyarországi várható dóziskövetkezményeivel kapcsolatban.
Az írásban a balesethez kapcsolódó tömegtájékoztatást is elemzik. Ebben a szovjetek kommunikációja mellett a magyar tájékoztatáspolitikát is bírálják a szerzők.
„Néha az volt az érzés, hogy az embereket nem kezelték felnőttként”;
„Egy kiegyensúlyozottabb, objektívebb, nyíltabb tájékoztatáspolitika gyakorlása mindenképpen helyeselhető lenne.”
A tanulmány a tanulságok és lehetséges következmények elemzésével zárul. Ebben a szerzők kiemelik a nukleáris biztonság, biztonsági elemzések fontosságát, külön kitérnek a konténment fontosságára, kiemelik, hogy az új reaktorokat hermetikus védőépülettel kell ellátni. Aszódi Attila szerint ez is nagyon fontos, abszolút helytálló megállapítás.
Úgy véli, a tanulmány publikálása egészen biztosan nem befolyásolta volna az 1986 nyarán Ukrajnába vagy más szovjet területre küldött magyar kamionsofőrök munkáját és sorsát. A tanulmány Bányász Rezső tiltotta le 1986. július 29-én. Bányász ekkoriban a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke volt államtitkári rangban, egyúttal az első magyar kormányszóvivő.
A csernobili atomerőmű 4-es reaktora fölé épített betonszarkofág
