Csak pénteken tárgyal és dönthet a Nemzet Választási Bizottság az iránymutatásról, amivel ellehetetleníthetik a jelöltkoordinációt

Nagyon úgy tűnik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) annyira meg kíván felelni a hatalmi érdekeknek, hogy még egy jogilag egyértelmű szabályozást is (pedig abból igen kevés van a hatályos választójogi és választási eljárási törvényekben) felülírna saját iránymutatással, amivel aztán visszaélhetne a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző pártversenyben. 

A testület keddi ülésén ugyanis azt mondták ki: iránymutatást kell elfogadni azzal kapcsolatban, hogy törölni kell egy párt országos listáját, ha a jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha megvan a 27 jelölt de a területi eloszlás követelményét (legalább kilenc megyében és Budapesten legalább egy induló) nem teljesítik.

Ennek célja nyilvánvalóan nem lehetett más, mint hogy megnehezítsék az ellenzéki pártok koordinált indulását, vagyis, hogy a kampány alatt visszaléptessék jelöltjüket egy másik párthoz tartozó, de esélyesebb induló miatt. Az NVB kedd esti döntése nyomán még nem ismerhető meg a vonatkozó iránymutatás szövege, hiszen – mint azt Listár Dánieltől, a Nemzeti Választási Iroda szóvivőjétől megtudtuk – annak szövegéről csak a holnapi, azaz pénteki ülésén tárgyal majd az NVB.

Mindenesetre amennyiben az NVB valóban egy, a jelöltállítást, s az esetleges visszalépést korlátozó iránymutatással áll elő a választások előtt két hónappal, az leginkább azt jelentheti: az ellenzéki pártoknak még a jelöltállítás előtt sakkozni kell azért, hogy megfelelő számú jelöltjük maradjon úgy is minden szükséges megyében, ha esetleg csak később tudnak megállapodni a végleges indulási formáról más pártokkal.

Korábban elég volt egyszer, a kampány indulásakor igazolni a listaállítás feltételeinek teljesülését, a visszaléptetések már nem számítottak. Ám az iránymutatás mostani felmerülése jelzi, a Fidesz-KDNP folyamatosan, minden lehetséges adminisztratív úton próbálkozik majd az esetleges versenytársak ellehetetlenítésével.

Az NVB iránymutatásainak kötelező jogi hatása ugyan nincs, leginkább a választáson indulókat tájékoztatja arról, hogy a testület milyen elvek alapján dönt jelöltekről, listákról. Az ilyen döntések ellene azonban így jogorvoslatnak helye nincs. Ugyanakkor, amennyiben az NVB erre hivatkozva dönt majd egy-egy párt listájának törléséről, az adott határozat megtámadható a Kúrián, sőt bizonyos alkotmányos jogsérelmek esetén az Alkotmánybíróságon is.

Az NVB lépése és szándéka tehát inkább hadüzenetként értelmezhető, ugyanakkor az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) álláspontja szerint a konkrét kérdés tekintetében:

az NVB iránymutatása téves és a hatályos választási eljárásról szóló, illetve az országgyűlési képviselők választásara vonatkozó törvénnyel ellentétes, mivel keveri a lista törlésének, és kiesésének szabályozását.

A választási eljárási törvény 138. paragrafusa szerint ugyanis: „A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.”

Ennek az egyesületnek tagja Litresits András is, aki ugyan nem kívánta bővebben kommentálni a minapi döntést, de mint az NVB szocialisták által delegált tagja a 168 Órának kiemelte: ő maga az ÜDE álláspontjával ért egyet, egy ilyen iránymutatás ellentmondana a hatályos jogszabályoknak.

Elsőként a Nyugat.hu szúrta ki az MTI keddi tudósítását, s noha az iránymutatásról valójában nem, csak annak szükségességéről söntöttek, a portál azt is felidézte, hogy a döntést úgy hozta meg az NVB, hogy közben két hónappal az április 8-i választások előtt egyre jobban látszik, az ellenzéki pártok ma már hajlandónak mutatkoznak a koordinációra, és akár arra is, hogy a választások előtt visszaléptessék a kevésbé esélyes jelölteket azért, hogy az ellenzékre leadott szavazatok a legerősebb ellenzéki jelöltet támogassák. Ezt a célt tűzte ki nemrég Gulyás Mártonék mozgalma is.

Az NVB állásfoglalása viszont ezt megakadályozhatja. Ha egy adott párt több jelöltjét is visszalépteti, akkor könnyen elveszítheti országos listáját, és így saját magát zárja ki a parlamentből. Gyakorlatilag ugyanis arról lehet szó, hogy a NVB szerint nem elég a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése, az országos pártlista állításához szükséges feltételeket a választásokig meg kell tartani.

Az aggályok eloszlatása vagy épp beigazolódása ugyanakkor az NVB holnapi üléséig várat magára.