COVID: Nógrád és Békés feketében
Azt már régóta tudjuk, hogy több tízezer COVID-halottja van az országnak, azt azonban csak most számoltuk ki a friss adatok alapján, hogy melyik megyét sújtotta leginkább a járvány 2021-ben. Hasonló tartalmú cikkeket a 168 Óra hetilap legújabb számában olvashat.
Összesen 155 ezer honfitársunk halt meg 2021-ben, ami rendkívüli mértékben meghaladja a 2019-es 129 ezer fős adatot. 2020-ban a KSH majdnem nyolcezer emberéletet sorolt a COVID számlájára, ez a szám tavaly jelentősen nagyobb volt – pontos adat még nincs. A koronavírus tehető felelőssé tehát a többlethalálozásért, ám a járvány eltérő erővel pusztított az országon belül. Egyes megyékben a lakosságarányos halálozás drámai mértékben megugrott, a szerencsésebb területeken azonban nem látszik hasonlóan magas szám.
A legkönnyebben Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye vészelte át 2021-et. Pest megyében az ezer lakosra eső halálozások száma 13,2 volt, ami még a 2019-es, azaz az utolsó békeév országos átlagát sem érte el. Persze 2019-ben 11,5 volt ez a mutatószám. Győr-Moson-Sopront 13,7-es tavalyi értékével már jobban megütötte a járvány – 2019-ben ráadásul csak 11,3 haláleset jutott ezer lakosra –, de így is a második legszerencsésebbnek bizonyult. Budapest a két megye mögött volt a járvány előtt és tavaly is 14,3-as adatával.
A többi megyében rendre tizenöt feletti számok jöttek 2021-re, ami nagyon magasnak számít, a járvány előtti évben mindössze három megye ért el e szint fölötti értéket. A magas halálozási számok hátterében több dolog is állhat. Egyrészt ha a lakosság eleve elöregedőben van, akkor szükségszerűen több halottja lesz, mint annak a térségnek, ahol több a gyerek. Másrészt a lakosság általános egészségi állapota komoly befolyásoló tényező. A járvány számára mindkét tényező, azaz az időskor és a rossz egészségi állapot katalizátor. Vagyis azokban a megyékben emelkedett meg legnagyobb mértékben a halálozások száma, ahol több idős és beteg ember élt.
A legrosszabb helyzetben Nógrád megye volt. Az idősek aránya a lakosságon belül itt a harmadik legmagasabb, emellett trendszerűen ebben a megyében mérte a statisztikai hivatal a legmagasabb lakosságarányú halálozást már a járvány előtt is. 2019-ben több mint tizenhat haláleset jutott ezer lakosra, ez pedig tavaly 20,3-re kúszott. A megyében 2021-ben huszonnégy százalékkal haltak meg többen, mint 2019-ben.
Megdöbbentően magas halálozási számokat produkált Békés megye is. Az öregségi index – a 65 év felettiek és a 14 év alattiak arányát mutatja, minél magasabb, annál idősebb a közösség – itt a legmagasabb, ami predesztinálná a megyét a magas halálozási adatokra. Ez így is történt, ám a számok nem lettek annyira rosszak, mint Nógrádban. Igaz, az ezer lakosra jutó halálozási adat (19,6) így is sokkoló. Nem jár együtt ugyanakkor feltétlenül a magas öregségi index a nagyon magas halálozási számokkal: Zala megyében a Békésben mérthez hasonlóak az arányok az idősek és a gyerekek esetében, ám a tavalyi halálozási számok meg sem közelítik ezt a szintet – alig az országos átlag felett volt (16,8).
Az átlagot jelentősen meghaladó, tizennyolc feletti értéket mutat Heves, Somogy és Tolna megye is. Ezekben a megyékben szintén eleve magasabb volt az országos átlagnál az ezer lakosra jutó haláleset, vagyis itt a rossz trend folytatódott.
Hogy mennyire pusztító volt a járvány, jól mutatják a havi bontású adatok. A korábbi években az volt a jellemző trend, hogy a halálesetek száma az év elején megugrott, ekkor volt ugyanis az éves influenzajárvány, amely több ezer életet követelt. Ez látszik 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is. Ám 2020-ban nem vonult végig az országon az influenza, egészen kis növekmény látható csupán a görbén. Ezt követően azonban az év végén és tavaly tavasszal már a COVID pusztított az országban, és amint az egyértelműen látszik, az egyes hullámok ideje alatt a járvány sokkal több áldozatot követelt, mint korábban az influenza.
Ha a halálozási adatokat összevetjük a természetes fogyás adataival, úgy tűnik elsőre, mintha csak tükrözve lenne a görbe. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években hozzávetőleg ugyanannyi gyerek született, 89-92 ezer, vagyis a természetes fogyás számait a halálozási adatok mozgatták. Annyi látszik ugyanakkor, hogy a természetes fogyás görbéjén kis dombocskák követik egymást. Ez amiatt van, mert a nyári hónapokban egyrészt kevesebben halnak meg, másrészt mindig több baba születik. Ideális esetben a januári többlethalálozást a nyári többletszületés kompenzálná.
De sajnos a COVID-tól függetlenül sem szokott így alakulni.
