Cigány bűnözővel zárták össze a romagyilkosságok gyanúsítottját?
Egy cigány származású fogvatartottal zárták egy cellába Cs. Istvánt, a romagyilkosság-sorozat egyik feltételezett elkövetőjét a fővárosi Kozma utcai börtönben – írta a Magyar Nemzet. Ez azonban ép ésszel nehezen elképzelhető, mondta a 168ora.hu által megkérdezett büntetés-végrehajtási szakértő.
A magyar börtönökben nincs etnikai alapú nyilvántartás – szögezte le a szerkesztőségünknek név nélkül nyilatkozó büntetés-végrehajtási szakértő, aki szerint, ha származásáról kérdeznénk a szóban forgó cellatársat és ő azt mondaná, roma, akkor állíthatnánk hasonlót. Ellenkező esetben aggályos az ilyen közlés.
Elmondta: mindegyik fogvatartott kérelmezheti a nevelőtől a zárkacserét, ha valamilyen konfliktushelyzet van kialakulóban.
Állítása szerint "ép ésszel ez nehezen tételezhető," hogy a romagyilkosságok gyanúsítottját egy romával zárják egy cellába, hiszen ez nyilvánvalóan konfliktust szülne. A börtön lakóját adott esetben a társaitól is védeni kell, a büntetés-végrehajtási intézet munkatársainak pedig kötelességük pszichés, fizikai és minden egyéb vonatkozásban megvédeni a fogvatartottat.
Előzetes letartóztatás esetében, ha több személyt gyanúsítanak a bűncselekmény elkövetésével, akkor vagy az intézet dönt saját belátása szerint arról, kit melyik cellába helyeztet, vagy ügyészi, bírói rendelvényre történik az elhelyezésük. A bűntársakat természetesen el kell különíteni egymástól. A nyomozás érdekében minimálisra kell csökkenteni annak lehetőségét, hogy netán megállapodjanak valamiben.
A mai börtönviszonyok között az egyszemélyes elhelyezés nem számít általánosnak, mondta a szakértő. A magánzárka a közhiedelemmel ellentétben nem luxus: azok számára épphogy büntetés, akik szeretnének társaikkal többet érintkezni.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó ügyvéd nehezményezte, hogy védencét az utóbbi hónapokban több büntetés-végrehajtási intézetbe is átszállították, emellett meggyőződése, hogy a hatóság Cs. István megtörésére játszik.
Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a fogvatartottak mozgatását a hatóság mindig igyekszik minimálisra csökkenteni. Ennek részben biztonsági, részben financiális okai vannak (az előállítás és szállítás költségei).
A védőügyvéd a Magyar Nemzetnek azt is állította: védencét tizenhárom napig nem engedték megfürdeni.
Ez jogszabályellenes – szögezte le forrásunk, aki szerint "egész egyszerűen kizárt, hogy a gyanúsítottat szándékosan tizenhárom napig nem engedték zuhanyozni".
A fogvatartottak első mozgatásáról, jelen esetben arról: elviszik a folyosó végére zuhanyozni, nem készül feljegyzés, de előírás szabályozza, hetente legalább hány alkalommal kell biztosítani a melegvizes tisztálkodást. A vonatkozó szabályozásban lehet eltérés attól függően, hogy nehéz fizikai munkát végzőkre, vagy terhes kismamákra vonatkozik-e, de olyasmi, hogy valaki közel két hétig nem tisztálkodhat, elképzelhetetlen.
Ha a fogvatartott nem akar zuhanyozni és még – mondjuk ki – nem annyira büdös, hogy zavarja a körülötte élőket, akkor sem viszik erőszakkal tisztálkodni. Ellenben ha cellatársa jelzi a fegyőrök felé, hogy a rabtárs higiéniás színvonala hagy némi kívánnivalót maga után, akkor felkérik, hogy menjen tisztálkodni.
