Budapesti titkos akták
Az MNB alapítványoknak és egy kormány közeli kutatóintézetnek nyilvánosságra kell hozniuk aktáikat. Ezek betekintést adnak a pikáns pénzügyletekbe és az Orbán-kormány gondolkodásmódjába- írja Boris Kálnoky a Die Pressében.
Magyarországon az utóbbi hetekben alig telik el nap újabb leleplezés nélkül. Jogi úton mind a Nemzeti Bank alapítványait, mind a Századvég kutatóintézetet kötelezték aktáik nyilvánosságra hozatalára. A bíróság indoklása: közpénzek felhasználásáról van szó, és ezeknek átláthatóaknak kell lenniük. A néhány éve létrehozott nemzeti banki alapítványok a kiterjedt ingatlanügyeik és drága műtárgyak beszerzése miatt állnak a bírálat középpontjában. A szakértők azt kérdezik, miért kell a Nemzeti Banknak ilyen tevékenységet folytatnia? Természetesen azt is megkérdezik, hogy ki nyerészkedik ezen.
Az adóbevételek átláthatóságáról szóló törvényt egyébként valamikor maga a Fidesz-kormány vezette be. Amikor azonban Tóth Bertalan MSZP-s politikus a szerződéseik nyilvánosságra hozatala céljából beperelte a Pallas Athéné (PA) nevét viselő nemzeti banki alapítványokat, akkor a kormány hirtelen azzal érvelt, hogy az alapítványi pénzek akkor sem számítanak adóból származónak, ha azok az adófizetőktől származnak. A bíróságon Tóth győzött – a Nemzeti Bankra vonatkozó törvény módosításával a kormány azonban mégis megpróbálta kikényszeríteni az adatok titokban tartását. Az egyébként Fidesz-hű államelnök, Áder János, azonban nem írta alá a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz továbbította, az pedig hatálytalanította a változtatást.
Kifizetések Magánszemélyeknek
Most az akták megtekinthetők. Mi volt bennük, aminek elrejtve kellett volna maradnia? Nos, az összesen hat PA-Alapítvány (valamennyit Pallas Athénének hívják, amit egy toldalék egészít ki) egyike, a Pada, támogatott egy Matolcsy György nemzeti banki elnökről szóló könyvet. Matolcsy György az a személy, akitől a nemzeti banki alapítványok létrehozására vonatkozó ötlet ered. Orbán legközelebbi bizalmasa egyben a Pada-alapítványok kuratóriumának az elnöke is. Más szavakkal, a vezetése alatt létrehozott alapítvány, amelyet ő felügyel, szponzorált egy róla szóló szíves könyvet.
Egy másik alapítvány, a Padma, pedig egy kecskeméti főiskolát támogatott. Az iskolát Ailer Piroska irányítja, aki teljesen véletlenül bent ül a Padma-kuratóriumában. Rejtélyes módon 173 millió forint értékű (több mint 550 ezer euró) szerződést kötöttek egy „magánszeméllyel” azon fáradozásaiért, hogy egyetemi rangra emeljék a főiskolát. A törvény értelmében nem kell megnevezni a dokumentumokban a magánszemélyeket, csupán a pénzfelhasználás célját kell megadni. Az akták számos, magánszemélyeknek adott hasonló jellegű kifizetéseket tartalmaznak.
Összesen csaknem két millió eurót kapott a New Wave médiavállalat, amely magyar oknyomozó újságírók szerint közvetett módon állítólag kapcsolatban áll Matolcsy egyik rokonával. A New Wave-hez tartozó VS.hu internetes hírportál azonnal elvesztette szerkesztőségének jobbik felét. Az átláthatatlan pénzügyek miatti tiltakozásul a szerkesztőség egy tucat munkatársa felmondott.
Paradox módon éppen akkor, amikor a VS.hu maga is egy nagy leleplező történetbe fogott. Meg kell jegyezni, hogy mind az olvasók, mind a portál irányvonala inkább kritikus volt a kormánnyal szemben, és a Nemzeti Banktól származó pénzt láthatóan nem a kormány irányvonalához való hűség biztosítására szánták. Mindenesetre a VS.hu éppen azokban a napokban jelentetetett meg egy cikket a kormányhoz közel álló Századvég Kutatóintézet szerződéseiről és tanulmányairól – e dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is peres úton érték el.
Átszámítva a kormány több mint 13 millió eurót fizetett ki a Századvéggel kötött szerződésekért. A VS.hu szerkesztősége azt írta, hogy ennek ellenében legalábbis részben üres lufit szolgáltattak – semmitmondó, sok oldalból álló tanulmányokat, amelyek kevés információt tartalmaztak. Számos Századvég-elemzésből és közvélemény-kutatásból azonban az is kiderül, hogy a kormány milyen nagy figyelmet fordít a közvéleményre. A kormány a politikája szempontjából „forró” témákról is készíttet közvélemény-kutatást. Gyakran megsemmisítő eredménnyel.
A választók pontos tanulmányozása
Például megkérdezték a polgárokat arról, hogy ésszerűnek tartották-e a dohánykereskedelem újraszervezését úgynevezett nemzeti dohányboltokba. A válasz: nem! A polgárok a kormány stadionépítési terveivel sem értettek egyet. A több mint száz közvélemény-kutatás azonban leginkább arra szolgált, hogy pártpreferenciával összefüggésben kutassa a választók napi szükségleteit. Így ismerhette fel a kormány, hogy a jobboldali Jobbik és a szocialisták választói másképp fűtenek (kazánok), mint a zöldek (távfűtés), vagy mint a liberálisok (gázfűtés). Ez viszont eszközt adott a kormány kezébe, hogy célzott programokkal szólítsák meg az adott választói csoportokat.
ORBÁN JOBB KEZE
Matolcsy György Magyarország devizájának legfontosabb őrzője és Orbán Viktor bizalmasa. A Nemzeti Bank ügyei miatt Matolcsyt lemondásra felszólító követeléseket a miniszterelnök azzal hárította el, hogy „ahhoz az égnek kellene leszakadnia”. Ehelyett Kövér parlamenti elnök kitiltott az épületből hat újságírót, akik elhagyták a „sajtófolyosót”, hogy kérdéseket tegyenek fel Orbánnak a Nemzeti Bankról.
Fordította: dr. Gonda László
