Bóvliország mentőcsomaggal
A kormány jó ideje újabb adósmentő csomagon ötletelt, nemrégiben megszületett a döntés is: meghosszabbítják az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Ádám Zoltán közgazdász szerint a konstrukció alapvetően nem rossz, de tény: az eddigi adósmentő csomagok miatt is milliárdosra nőttek a bankok veszteségei és ez hozzájárult Magyarország leminősítéséhez is.
– Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője arra biztatta a devizahiteleseket, hogy lépjenek be az árfolyamgátba. Vajon miért? Lehet haszna a tömeges csatlakozásból a kormánynak is?
– Az árfolyamgát megvédi a devizahiteleseket attól, hogy a forint gyengülése miatt „elszálljanak” a törlesztőrészletek és ez jó a gazdaságnak is. Ezáltal a hitelesek életkörülményei nem romolnak tovább, jobb eséllyel megtartják az ingatlanjukat – legalábbis a konstrukció végéig.
– És mi lesz utána?
– Ha a forintárfolyam a periódus végéig a mostanihoz hasonlóan – vagy akár a mainál is inkább – gyenge marad, abból nyilván veszteségek származnak majd a hiteladósok számára.Ebben az esetben lehetőséget kell nekik adni valamilyen újabb, a terheiket enyhítő konstrukcióban való részvételre.
– Akár egy újabb árfolyamgáttal? Ön szerint tényleg ez a legjobb megoldás az adósok kimentésére?
– Anno a bevezetésekor nem helyeseltem a konstrukciót: piacidegen beavatkozásnak tartottam. De mostanra finomítottam a véleményemen, mert úgy látom: számos előnye van. Egyrészt lehetőséget ad az árfolyamveszteségek realizálásának későbbre halasztására, ami sokaknak jelenthet segítséget, másrészt arra, hogy egy későbbi esetleges forinterősödés ellensúlyozza a mai veszteségeket.
– Már csak azért kérdezem, mert számítások szerint az elmúlt két évben a bankok vesztesége – többek közt az adósmentő csomagok miatt is – elérte az ötszáz milliárdot. Nem véletlen, hogy már a legújabb mentőcsomag hírére is idegesen reagáltak a piacok és romlott a forintárfolyam.
– Kétségtelen: a devizahiteleken elszenvedett árfolyamveszteségeket „társadalmasította” a kormány a végtörlesztéssel, illetve az árfolyamgáttal. Azaz: a devizahitelesek árfolyamveszteségeiért a bankok illetve az állam vállaltak felelősséget. Nyilvánvalóan egy esetleges következő adósmentő csomagnál szűkíteni kell a kereteket.
– Különben mi lesz? Milyen hosszú távú gazdasági hatásai lehetnek a banki adósságnövelő intézkedéseknek?
– Bankrendszer nélkül nincs modern gazdaság, és nincs fejlődés sem. Tervgazdaság van és lemaradás. A bankok túladóztatása visszavetette a hitelkínálatot, megdrágította a pénzügyi szolgáltatásokat, lassította a növekedést és hozzájárult a tavalyi recesszióhoz. Rombolta a magyar gazdasággal szembeni bizalmat, és – főként a magánszerződésekbe való egyoldalú beavatkozást jelentő végtörlesztési konstrukció miatt – szerepet játszott az ország hitelminősítésének bóvli kategóriába kerülésében.
