Börtönre ítélték és kiutasították a röszkei zavargás résztvevőit
A Szegedi Járásbíróság pénteki elsőfokú ítéletében elmarasztalta azt a tíz menekültet, akik ellen a 2015 őszén történt zavargás miatt emeltek vádat. Az elítélt migránsok között van egy idősödő, beteg asszony, egy bottal járó és egy kerekesszékes férfi is.
A bíróság határzár tiltott átlépésének – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett – bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat.
Az ítélet szerint a migránsok 2015. szeptember 16-án Röszke-Horgos határátkelőhelyen az államhatár védelmét biztosító kidöntött kapun keresztül jogosulatlanul léptek be az ország területére.
Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, őket négy évre kiutasítva Magyarország területéről.
Egy vádlott – aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez – három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év – négy, illetve két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak.
Arany János bíró a döntés indoklásakor kifejtette, Magyarországon ez az első ilyen per. A bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottak szándékosan léptek-e magyar területre, és ezt jogosulatlanul, tömegzavargás résztvevőjeként tették-e.
A bíró közölte, a bűncselekmény alapesete – a határzár tiltott átlépésének bűntette – elkövetését a vádlottak többsége elismerte. Elmondták, látták az átkelőnél kialakított határzárat, az úton elhelyezett, drótakadállyal megerősített kaput, az ott összegyűlt rendőri erőket, vallomásaikban többen a kődobálásról, illetve könnygáz- és vízágyúhasználatról is beszámoltak.
A jogszabályok alapján a részvétel a fizikai jelenlétet, a nyílt rendbontásban való közreműködést jelenti. Az ügyészség sem vádolta azzal a terhelteket, hogy erőszakos cselekményeket követtek el, de kihasználták a határ erőszakos kinyitását és ellenőrzés nélkül léptek magyar területre – mondta Arany János. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelentkezni a közeli tranzitzónánál.
A kiszabott büntetésekkel kapcsolatban a bíró közölte, hat vádlottat a törvényi minimumot alig meghaladó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, rendelkezve arról, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók. (Ez megfelel a vádlottak által az előzetes letartóztatásban töltött időnek.)
A hetedrendű vádlott azonban saját vallomása szerint is tíz percig beszélt egy megafonba, amelyet azután vett föl, hogy kiesett egy, a tömeget irányító férfi kezéből – tette hozzá. A bíróság álláspontja szerint így ő szervező, irányító szerepet töltött be. A megromlott egészségi állapotú vádlottak esetében pedig a bíró lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére.
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a törvény erejénél fogva kötelező a kiutasítás alkalmazása, ezt csupán az oltalmazott státust kapó vádlottnál lehetett mellőzni – fejtette ki a bíró.
Ambruzs Norbert ügyész fellebbezést jelentett be, hosszabb tartamú szabadságvesztés és kiutasítás, illetve végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében. A vádlottak és védőik felmentést, enyhítést, illetve a kiutasítás mellőzését kérték.
A bíróság – ügyészi indítványra – fenntartotta a három év börtönnel sújtott férfi előzetes letartóztatását. A többi vádlott letartóztatása, házi őrizete megszűnt.
