Bokros Lajos kormányképes MDF-et akar

Bokros Lajos célja, hogy a Magyar Demokrata Fórumot olyan méretű és befolyású párttá segítse fejleszteni, hogy adott esetben kormányképes erő legyen – írta az MTI.

2009. december 23., 19:10

A Népszabadság szerdai számában megjelent interjúban kifejtette:az eddigi válságkezelés csak szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedés megindításának, amelyhez szerkezeti reformokra van szükség. Bokros szerint a Bajnai-kormány megmentette az államcsődtől az országot, de nem volt képes arra, hogy a szerkezeti reformokat megvalósítsa, amelyek nélkül soha nem lesz gazdasági felzárkózás. "A Fidesz még rosszabb ebből a szempontból, mert azáltal, hogy folyamatosan bírálja a válságkezelő intézkedéseket, tagadja a válság tényét is" - tette hozzá.

Bokros szerint az MDF eljutott odáig, hogy fenntartás nélkül elfogadja azt a reformprogramot, amit képvisel, a hat éve megjelent 130 pontos programját. A szabadelvűség és a konzervativizmus gondolata szinte hézagmentesen illeszkedik. A XIX. század utolsó harmadában a befogadás, az egyenjogúság, az emberi szabadság, a szabad vállalkozás határozták meg a közgondolkodást. Az ilyen alapértékekhez való visszatérés üdvözítő - mondta Bokros Lajos.

Az MDF miniszterelnök jelöltje jó megoldásnak tartja a szociális kártyát a rászorulók megsegítésére. Ugyanakkor hangsúlyozta: a segítségnyújtásban a jó irány az, "ha kizárjuk az uzsorásokat, és megpróbáljuk az önkormányzatokat arra ösztönözni, hogy segítsék azokat, akik a szociális segélyeket a gyermek és a család létfenntartása érdekében használják fel".

Egyben leszögezte: a fő baj az, hogy a gazdaság munkahelyteremtő képessége alacsony, kevés a beruházás, magasak a közterhek. És a képzési rendszer is az akadálya a munkahelyteremtésnek. Mert még a tízszázalékos munkanélküliség mellett is munkaerőhiány van, és külföldről kell jó minőségű munkaerőt importálni. Mert az oktatási rendszer elutasítja még a gondolatát is annak, hogy az egyes oktató intézmények kimeneti teljesítményét valaki megmérje. Szerinte a közoktatás a leggyengébb láncszeme a gazdasági és társadalmi fejlődésnek.