Betelt a pohár: 20 százalékos béremelést követel a közszféra

Cserébe a kormány csak azt ígérte meg, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.

2022. július 7., 09:04

Szerző:

Diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet – azaz nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői szerdán, amikor megtartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).

A Népszava beszámolója szerint a munkavállalói oldal közölte: 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, s még ma is több száz település van az országban, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor.

A költségvetési intézmények dolgozóinak negyede pedig csak a központi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kap keresetnövelést.

A közszféra szakszervezetei úgy értékelik, hogy a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott.

Különösen igaz ez a pedagógusokra, de a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény hatálya alá tartozók, főként a kormányhivatali dolgozók is rosszul jártak, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő ügyintézők nagy bérlemaradásba kerültek. A szociális ágazatnak nem jut elég pénz a tisztességes bérekre. Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.

Mindezek alapján az OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért. Erre januártól minden felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben szükség lenne – érvelt Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint az új, magasabb tarifa ma még talán visszatartaná a távozáson gondolkodókat, de hamarosan kiürül a közszolgálat, a maradók munkaterhei pedig elviselhetetlenné válnak 

Választ azonban nem kaptak a szakszervezetek a felvetéseikre, mindössze arra van ígéret, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.

A legaktuálisabb kérdés az infláció ellentételezése, hogy ne csökkenjen tovább a közszféra béreinek reálértéke. Az MKKSZ kezdeményezésére ezért azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, ami független az egyes ágazatok bérköveteléseitől – írja a lap.

(Kiemelt kép: Felírja a tudnivalókat a táblára egy tanárnő a középszintű írásbeli matematika érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2022. május 3-án. MTI/Balázs Attila)

Felkaptuk a fejünket: az év lakóháza közönségszavazásán egy kisújszállási „mediterrán” családi ház lett az első, a magyar települések látványvilágának tipikus képviselője a kádári kockaházakat követő rendszerváltás utáni korban. Hogyan terjedt el, kik alakítják az építészeti közízlést, miért esik nagyon messze a tervezők stílusa a közönség igényeitől, miért fontos a telekméret, a kert, s miféle térkövezett zsákutcába vezet az utunk – ezekről beszélgettünk Tamáska Máté egyetemi tanárral, szociológus-műemlékvédővel, a város- és falukutatás, az építészetszociológia művelőjével.

Arra kéri Áder János, volt köztársasági elnököt az LMP, hogy ne csak szóban védje a természetet, vesse latba minden befolyását a védett erdők tarvágását lehetővé rendelet visszavonása érdekében.