"Bántóan egydimenziós a bächeri zsidóságkép"

Aki olvasta az egyetemi folyóiratot, az nyomát sem leli az ön inkoherensen kanyargó gondolatmenete által odaképzelt állításnak, miszerint Techet Péter azt javasolná, hogy valakinek a „származását” kellene firtatni. A cikk tisztességes. Minden sora vállalható.

A zsidó identitás Magyarországon egy izgalmasan perturbáló kulturális elsajátítás, amiben egyaránt vannak öröklött és választott elemek, mint mindenben, ami kulturális. A zsidóság Magyarországon nem a vallási előírások szerint képzett közösség, ritka esetben tekint népként, politikai közösségként magára. A 20. században olykor akár intellektuális mozgalmakként hallatlanul plurális és ezerféle frontvonal mentén tagozódva jelent meg (vö.: Judapest.org).
A bántóan egydimenziós bächeri zsidóságkép, valljuk be, szellemileg sem különösebben vállalkozó kedvű.

Miközben a zsidó lét leglényege a saját identitásának állandó megfogalmazása, újrafogalmazása, problematizálása, amely történelmi élményektől inspiráltan egyaránt lehet krízisszerű – vagy kiegyensúlyozott és egészséges.

Az államszocialista kollektivizáció a magyar középosztály „úri-keresztény-dzsentri” és „zsidó” örökséggel érkező tagjait egyaránt tulajdon- és jogfosztottá tette, a rendszerváltás tulajdonrendezése és a rendszerváltás utáni állami elosztási modellek egyaránt hátrányosan érintették ennek a középosztálynak az újraépülését.

Kérem Bächer Ivánt, hogy legközelebb, ha alkalma nyílik, akkor az együttműködés és a jóindulat hangján szóljon, ahogyan Techet Péter is tette.

Vargha Bálint
joghallgató