Balog Zoltán még mindig nem érti

A Hallgatói Hálózat szerint a kormány csak az időt húzza a felsőoktatási átalakítás ügyében, a szerveződés nem enged a kormánynak adott, februári határidejű ultimátumból, a hallgatói szerződések teljes eltörlését követeli.

2013. január 12., 07:49

A Hallgatói Hálózat az MTI-hez péntek este eljuttatott közleményében reagált Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki, budapesti, több mint másfél órás egyeztetése után elhangzottakra. A Hallgatói Hálózat közleményében azt írta: „Egy teljes generáció jövője forog kockán, a miniszternek viszont csak kommunikációs trükkökre futja. Nem időhúzásra, az érintetteket megosztó újabb kerekasztalokra van szükség, hanem a diákok egyértelmű követeléseinek teljesítésére. Egy nemzedék jövője forog kockán, mi pedig nem hagyjuk cserben őket. Balog Zoltán sajtótájékoztatóján megint elsütötte a híres „nemkeretszám” – „nemtandíj” szóviccet, majd a tandíjassá tett legnépszerűbb szakok felvételi feltételeinek újragondolásával dobott újabb gumicsontot a fiatalok elé. A Hallgatói Hálózat elfogadhatatlannak tartja, hogy hetek óta csak az időt húzza a kormány, miközben a diákok világos üzenetet küldtek: amíg a felsőoktatás átfogó, minden érintett bevonásával történő reformja el nem kezdődik, legalább a 2011-es keretszámoknak megfelelő számú hallgató tanulhasson állami ösztöndíjjal – a hozzá tartozó anyagi forrásokkal egyetemben”.

A HaHa szerint „nem szúrhatják ki a szemünket a röghöz kötés feltételeinek esetleges megváltoztatásával sem, mi a hallgatói szerződések teljes eltörlését követeljük. Az egyedül Európa utolsó diktatúrájában, Fehéroroszországban létező szerződés vasfüggönyt húz a fiatalok köré, akiket inkább versenyképes munkahelyekkel kéne itthon tartani. A röghöz kötés egyetlen eredménye, hogy nem itthon maradnak a fiatalok, hanem már egyetemi tanulmányaikat is külföldön kezdik meg. Amellett, hogy Balog Zoltán továbbra is semmibe veszi a hallgatók követeléseit, még szembe is köpi az átalakítások áldozatait. Nincs szükség az érintettek helyett a minisztérium által válogatott szereplők meghívásával zajló megosztó egyeztetésekre. A decemberben alakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (melynek tagjai: Magyar Rektori Konferencia, HÖOK, Hallgatói Hálózat, Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Oktatói Hálózat) az összes érintettet képviselő egyetlen legitim tömörülés, mellyel a miniszternek a felsőoktatás átalakításáról tárgyalnia kell. Nem fogadjuk el, hogy az országos tiltakozás érintettjeinek hátat fordítva, kiválasztott képviselőket és gazdasági szereplőket biodíszletként használva szórakozzanak velünk. A Hallgatói Hálózat hétfői, ELTE-n tartott fórumán a HÖOK megjelent vezetői is az OFEF-fel való tárgyalások legitimitása mellett tettek hitet. Győrtől Debrecenig, Budapesttől Pécsig megmozdultak a diákok, az ő nevükben üzenjük: nem engedünk a kormánynak adott február 11-i határidejű ultimátumból! Addig is csak minden érintett bevonásával zajló tárgyalásokat fogadunk el!”

Balog Zoltán a megbeszélés után elmondta: felsőoktatási kerekasztal alakul, s megnyitották a tárgyalásokat arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. A miniszter közölte, a hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandók tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák – tette hozzá az MTI szerint.

A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek-e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Elmondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók, emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is.