Bajnai: a kormányfő beismerő vallomást tett
Bajnai Gordon arra szólította fel a kormányt, hagyja abba az „adóámokfutást”.
A volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a Századvég egyik kutatója tanulmányában kimutatta, hogy az egykulcsos adó 444 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, a pénz nagy része – átlagosan több mint egymillió forint – a társadalom felső tíz százalékához tartozóknál maradt, míg a többiekre megszorítások vártak.
Véleménye szerint az egy számjegyű személyijövedelemadó-kulcs – amelynek lehetőségéről Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt Japánban – ismét a szegényeket és a középosztályt sújtaná, mivel több mint 500 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit, amit a kormány másképp, újabb megszorításokkal, például az áfa további emelésével, „rezsi- vagy stadionadóval” pótolna.
Hozzátette: az egykulcsos adó miatt bevezetett megszorítások elszegényedést okoztak, és 50 ezer munkahely szűnt meg amiatt. Szerinte az is ezzel függ össze, hogy a Jabil Circuit Magyarország Kft. – amellyel a kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást kötött – csaknem hétszáz embert bocsát el tiszaújvárosi üzeméből.
Az Együtt-PM vezetője elmondta, olyan adórendszert vezetnének be, amellyel a minimálbéresek havonta 8-10 ezer forinttal többet vihetnének haza. Megtartanák a családi adókedvezményt is. Fájni – mondta egy kérdésre válaszolva – csak Simicska Lajosnak és a Fidesz-kormányzás néhány ezer „haveri kedvezményezettjének” fog, azoknak, akik igazságtalanul jutottak trafikhoz, földhöz, nyertek közbeszerzéseket.
Bajnai Gordon szerint a kormányfő beismerő vallomást tett, amikor Japánban arról beszélt, évtizedben vagy évtizedekben kell gondolkodni Magyarország euróövezeti csatlakozásáról. Az Együtt-PM vezetője szerint azonban Orbán Viktor gazdaságpolitikájával évszázadokba is beletelne, amíg az ország felzárkózik a nyugat-európai országokhoz.
Megemlítette, hogy a magyar GDP csak egy százalékkal múlja felül a válság mélypontján, 2009-ben mértet, miközben a lengyel gazdaság nyolc százalékkal nőtt ezalatt.
A volt kormányfő nem akarta kommentálni pártja népszerűségi mutatóit, mondván, az utóbbi napokban több, egymással ellentétes közvélemény-kutatási adat jelent meg, írja az MTI.
