Elbukott a keleti nyitás, nyolc év alatt csaknem megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk
Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünk aktívuma csökkent, miközben az EU-n kívüli országok felé 2011-ben és tavaly is 4,1 milliárd eurós deficit keletkezett – derül ki a KSH adataiból a Népszava cikke szerint. A csökkenés ellenére az EU-val folyatott külkereskedelmünk – az ország erős beszállítói szerepének következtében – vaskos 9,6 milliárd eurós többletének köszönhetően a teljes egyenleg is többletet mutatott – igaz 2016 óta az importrész is nőtt.
A nem uniós országcsoporton belül azonban alapos átrendeződés történt: az Ázsiával folytatott külkereskedelmi hiány a 2011-es 4,6 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra nőtt 2018-re – ezt a folyamatot ellensúlyozta az a 2,3 milliárd eurós többlet ami az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben alakult ki.
Azaz a 2011-ben meghirdetett Keleti Nyitás komoly kudarc a magyar gazdaságpolitika számára.
Az ázsiai országokkal folyatott külkereskedelmi mérleg 2017 után romlott igazán, egyetlen év alatt 2,5 milliárd euróval emelkedett a passzívum, aminek nem a kivitelünk visszaesése, hanem a behozatal, vagyis az import ugrásszerű, 17,5 százalékos emelkedésének következménye. Elsősorban és a legnagyobb méretekben Kína, Vietnam, Dél-Korea, Hongkong és Irán importja nőtt.
Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Hszi Csin-ping kínai államfő és felesége Pekingben 2019. április 26-ánA Keleti Nyitás 2012-ben indult el, a program zászlóhajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. volt, amelynek feladata lett (volna) magyar kivitel erősítése az ázsiai piacokra. Az évek során a különböző kontinenseken közel negyven országot felölő hálózatot hozott létre a cég, nemegyszer kétes hírű üzleti csoportokra bízva egy-egy régióval vagy országgal foglalkozó kereskedőház működtetését.
A helyi kis kereskedőházak üzemeltetést rendre olyan a kormányhoz közel álló üzletemberek által vezetett, haveri cégek nyerték el, amelyek a közös ismertetője az volt, hogy frissen alakultak és tulajdonosaik általában nem rendelkeztek érdemi külkereskedelmi és vagy helyi tapasztalattal.
Az MNKH működésnek megszüntetésről tavaly döntött a kormány, miután csak az anyacég a működése során 9,5 milliárd forint veszteséget termelt az adófizetőknek. Ezen felül egy-egy helyi kereskedőház estenként több száz, néha milliárdos nagyságrendű támogatást nyelt el, így az MNKH 9,5 milliárdos veszteségének a többszörösét is elvihették az évek alatt a kereskedőházak. A kormány most más módszerekkel új köntösbe bújtatta az exportösztönzésért felelős céget: e tevékenységért tavaly óta a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. felel. Az új cég az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt, ami azért nagy szó a korábbi évek milliárdos veszteségeihez képest.
